Elűzött, bebörtönzött Benedek pápák

Az új pápa, XVI. Benedek egyházfői névrokonai közül volt, akit megfojtottak, volt, akit bebörtönöztek, volt, akit többször is elűztek, és volt, aki támogatta a Magyarország elleni német támadást a XI. században. XIII. Benedek néven ráadásul két pápa is uralkodott.

Habár a most pápává választott Joseph Ratzinger XVI. Benedek néven lesz a római katolikus egyház vezetője, előtte már 16 Benedek nevű pápa uralkodott. XIII. Benedekből ugyanis kettő volt: az első XIII. Benedek ellenpápa volt 1394-1417 között, akit többek között Zsigmond magyar király is megpróbálta rábírni a lemondásra, végül a konstanzi zsinat fosztotta meg címétől. A második XIII. Benedek először a XIV. Benedek nevet vette fel (1724-ben), majd sorszámát eggyel csökkentette, hogy régi elődje törvénytelen voltát hangsúlyozza.

A legelső Benedek nevű pápa 575 és 579 között uralkodott, és akkor halt meg, amikor a longobárdok megostromolták Róma városát.

A második Benedek egy évig sem uralkodott, püspökszenteléseken kívül nem csinált említésre méltót a pápasága alatt.

III. Benedek (855-858) már fiatalon nevezetes volt intellektuális képességeiről. Miután pápa lett, az ellenpápa és a német-római császár fellépésére bebörtönözték, de a nép végül mellé állt, és kiszabadították.

VI. Benedeket, aki 973-74 között uralkodott, az ellenpápa parancsára megfojtották.

VII. Benedek (974-983) támogatta a szláv népek térítését, VIII. Benedeket (1012-124) pedig inkább hadvezérnek, mintsem főpapnak tartották. Ő hódította vissza Szardíniát az araboktól.

IX. Benedek, aki háromszor is volt pápa a XI. század során, többször is beavatkozott a Magyar Királyság életébe. Támogatta például a német császár, III. Henrik Magyarország elleni hadjáratát 1043-ban, és kiközösítette a függetlenségét dacosan védő Aba Sámuel magyar királyt. IX. Benedeket először a német császár űzte el, másodjára pénzért mondott le a trónról, harmadjára pedig a toszkánai őrgróf űzte el végleg Rómából.

X. Benedek 1058-59 között volt ellenpápa, akit megfosztottak pápai címétől. Egy évig ostromolták azt a várat, ahova menekült, majd hátralevő életét kolostorban töltötte.

XI. Benedek (1303-4) Károly Róbertet támogatta pápai legátusként a magyar hatalmi harcokban. Pápaként biztonsági okokból Rómából Perugiába költözött.

XII. Benedek (1334-42) nem Rómában, hanem a franciaországi Avignonban uralkodott. Ő kezdte az avignoni palota építését. Támogatta a távol-keleti missziókat, és védelmébe vette több ország üldözött zsidóit.

XIV. Benedek jóval a második XIII. Benedek előtt volt ellenpápa (1425-). További sorsa ismeretlen.

XV. Benedeket, aki 1914 és 1922 között uralkodott, 1878-ban szentelték pappá. Tiltakozott a Párizs környéki békeszerződések, így a trianoni szerződés ellen is. 1917-ben létrehozta a Keleti Egyházak Kongregációját és a Keleti Tanulmányok Pápai Intézetét, amivel megnyitotta a katolikus egyházat a keleti kereszténység felé. Hatályba léptette a Codex Iuris Canoniciben egybefoglalt, megújított egyházjogot. Ő avatta szentté Jeanne d´Arcot.

(forrás: Magyar Nagylexikon)