Románia és Bulgária aláírta a csatlakozási szerződést

Vágólapra másolva!
Aláírta a két délkelet-európai ország, Románia és Bulgária a csatlakozási szerződését az Európai Unióval. Így 21 hónapon belül két újabb taggal bővülhet az unió. Románia csatlakozását a magyar politikusok nemzeti érdeknek nevezik, és Bulgáriát is szívesen látják az unióban.
Vágólapra másolva!

Hétfőn ünnepélyesen aláírta a két délkelet-európai ország, Románia és Bulgária a csatlakozási szerződését az Európai Unióval. Ennek alapján a két balkáni ország két éven belül, 2007 elején az EU teljes jogú tagja lehet, amit egy záradék alapján az EU legfeljebb egy évvel elhalaszthat, ha nem tartja megfelelőnek a tervezett reformok megvalósítását. Ebben az esetben 2008. január 1-jétől bővülne két új taggal a jelenleg 25 tagú Európa Unió.

A két tagjelölt csatlakozási tárgyalásai a többi közép-kelet-európai országgal együtt 1997-ben kezdődtek, míg azonban a többiek, így Magyarország is, már is már egy éve tagjai az uniónak, Bulgária és Románia a bővítés első köréből elmaradottságuk és szegénységük miatt kimaradtak.

Újdonság a két állam csatlakozási folyamatában, hogy az Európai Parlament is kiharcolta a jogot arra: a felkészülési folyamat ellenőrzésébe mindvégig beleszólása legyen, és javasolhassa akár a halasztó záradék életbe léptetését is. A képviselők elsősorban a korrupció és a bűnözés elleni harcban, a környezetvédelemben, a közigazgatási és igazságügyi reformok területén, az állami támogatások leépítésében, illetve a kisebbségek ügyében szeretnének még jelentős előrelépést látni a csatlakozásig.

Románia csatlakozása nemzeti érdek

Románia csatlakozását nemzeti érdeknek minősítik a magyar politikusok az ott élő jelentős számú magyar kisebbség miatt. "Csak akkor tudunk hathatósan segíteni a Romániában élő magyar kisebbségnek érdekeik képviseletét, ha már bent vannak az unióban" - mondta erről korábban Szent-Iványi István, az Európai Parlament liberális képviselője.

Románia egyik gyenge pontja a szegénysége mellett a környezetvédelem. A szakértők szerint mintegy 40 milliárd euróra lenne szükség, hogy az ország környezeti problémáit orvosolják. Erre pedig sem Romániának, sem az EU-nak nincs pénze. A másik fő probléma az igazságszolgáltatás reformja és a nagymértékű korrupció. A 2004 decemberi választásokon győztes Traian Basescu például többek között a korrupcióellenességgel kampányolt. Románia a 22 milliós lélekszámával az EU hetedik legnépesebb országa lesz.

A bolgár atom miatt aggódnak

A nyolcmillió lakosú Bulgária több dicséretet kapott az EU-tól a felkészültségét illetően. Az EU-nak Bulgáriával kapcsolatosan leginkább az atomerőművek aggasztották. Az elavult kozloduji atomerőmű első két blokkja gyakorlatilag már nem működik, a további blokkok pedig a nemzetközileg elfogadott magas biztonsági normáknak megfelelnek a bolgárok szerint, akik azt ígérték, hogy a tervezett belenei új bolgár atomerőmű minden előírásnak meg fog felelni. Bírálta az EU Bulgáriát a roma kisebbséggel való bánásmódja és a korrupció miatt is.