A brit pártok

Számos párt található Nagy-Britanniában, de a politikai életet hagyományosan a két nagy, a Munkáspárt és a Konzervatív Párt uralja. A Liberális Demokraták főleg az utóbbi időben, Charles Kennedy vezetése alatt váltak számottevő tényezővé. A három nagyobb mellett sok kis párt is igyekszik bejutni az alsóházba, britbarát és -ellenes északír pártok, a skót és a walesi függetlenségért küzdők és a Szörnyszülött Dühöngő Őrültek Hivatalos Pártja is. 

A legnagyobb hagyományokkal rendelkező brit párt az 1809-ben alapított Konzervatív Párt, amely 1912-ben vette fel mai formáját. A 2004-es becslések szerint 325 ezer tagot számláló szervezetnek jelenleg 166 képviselője van a brit törvényhozásban, az Európai Parlamentben 27 tory ül.

A kék választási színű pártnak 1997 óta nem sikerült kormányra kerülnie, pedig előtte 18 évig - 1979-től Margaret Thatcher, majd 1992-től John Major miniszterelnöksége alatt - vezette Nagy-Britanniát. A korrupciós és szexbotrányok következtében, valamint a párt Európával kapcsolatos belső megosztottsága miatt 1997-ben elszenvedett példátlan választási veresége óta már a negyedik elnök ül a párt élén.

A vereség miatt lemondó John Majort az euroszkeptikus William Hauge követte, akinek azonban nem sikerült győzelemre vezetni a torykat 2001-ben, ezért ő is távozott. Utódja, az ugyancsak euroszkeptikus, de Hauge-nál jobboldalibb Iain Duncan Smith lett, akit sok kritika ért vezetési stílusa miatt és azért, mert a párt továbbra sem szerepelt jól a közvélemény-kutatásokon. 2003-ban Michael Howard váltotta le.

A párt programja különösen a bevándorlás és brit EU-integráció ügyében egyértelmű: éves kvótákkal korlátoznák a bevándorlást, a menedékkérőket azonnal külföldre toloncolnák, hogy ott várják meg a döntést kérvényük ügyében. Feltételek nélkül elvetik a britek csatlakozását az euróövezethez, és ugyanilyen mereven elutasítják az EU-alkotmányt.