A bolgár, észt és szlovák nőknek a legrosszabb Európában

A karrier, a fizetés és a politikai képviselet terén is hátrányt szenvednek még mindig a nők - derült ki a Nyílt Társadalmi Intézet jelentéséből, amely az újonnan csatlakozott, illetve hamarosan csatlakozó közép-kelet-európai országokat vette górcső alá a nemek közötti esélyegyenlőség tekintetében. Az Európai Unió régebbi tagállamaiban átlagosan 15 százalékkal keresnek kevesebbet a nők, mint az azonos beosztású férfiak. Bulgáriában, Észtországban és Szlovákiában azonban 25-30 százalékos különbségek vannak a nemek szerinti fizetések között.

Bár számos jogszabály született már a nemek közötti esélyegyenlőségről, a Nyílt Társadalmi Intézet jelentése szerint az elveket még korántsem sikerült átültetni a gyakorlatba a vizsgált közép-kelet-európai országokban. A szervezet a tavaly csatlakozott országok közül Csehországot, Észtországot, Magyarországot, Litvániát, Lengyelországot és Szlovákiát, valamint a csatlakozás előtt álló Bulgáriát, Romániát és Törökországot vizsgálta. A jelentést szerdán ismertették az Európai Parlament képviselői előtt.

A legfőbb kritika a két nem fizetése közötti szakadékot érte, e téren ugyanis semmilyen változás nem történt az EU-csatlakozás óta eltelt egy évben. A legrosszabb a helyzet Bulgáriában, Észtországban és Szlovákiában, ahol 25-30 százalékkal kevesebbet keres egy nő, mint egy azonos beosztású férfi. Egyedül Lengyelországban és Litvániában történt arra kísérlet, hogy legalább ajánlásban tiltsák a fizetések nemek szerinti differenciálását. Ez azonban a gyakorlatban még nem működik, például Lengyelországban 17 százalékkal keresnek kevesebbet átlagosan az azonos beosztásban lévő nők férfi kollégáikhoz képest. A jelentésben megjegyezték ugyanakkor, hogy a jelenség általános az EU-ban, mivel a nők átlagosan 15 százalékkal keresnek kevesebbet férfi kollégáikhoz képest.

Bírálták az érintett tagországokat amiatt is, hogy a politikában még mindig alulreprezentáltak a nők. Ezen a téren külön kiemelik például a magyarokat. Nálunk a népesség fele nő, mégis csak az országgyűlési képviselők 9 százaláka tartozik ehhez a nemhez. A kormányösszetételt vizsgálva sem jobb a helyzet. Magyarországon és Litvániában két női miniszter van, Lengyelországban csak egy, miközben Szlovákiában egy sem.

A jelentés a vizsgált tagországokat egyenként végigvette aszerint, hogy milyen jogszabályokat próbált már hozni vagy hozott az esélyegyenlőség érdekében, és az mennyire valósult meg, illetve jogszabály híján változott-e a helyzet. Magyarországgal kapcsolatban az áll a dokumentumban, hogy a 2002-es kormányváltást követően számos változás történt, de nem elegendő. Annak ellenére, hogy magas a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők aránya, a menedzserek körében csak 10 százalékos a nők aránya. A nők fizetése 19 százalékkal marad el az azonos beosztású férfiakéhoz képest. Ráadásul a nők túlreprezentáltak az olyan alulfizetett szakmákban, mint az egészségügy vagy az oktatás - áll a jelentésben.

Az egyes pártokat külön elemzi a jelentés a férfi-női arány szerint, e tekintetben az MSZP-ben van a legtöbb nő, és az európai parlamenti képviselők között is a szocialisták juttatták ki a legtöbb nőt Brüsszelbe, négyet a kilenc képviselőből. A Fidesz 12 EP-képviselőt küldött ki, de közülük csak 3 nő.

Csehországban minden 10. nő részmunkaidőben dolgozik, és csak a nők 10 százalékának van saját vállalkozása, miközben a férfiaknél ez az arány 20 százalék. A nők ugyanazért a munkáért a férfiak fizetésének kétharmadát kapják csak.

Észtországban a nők 25 százalékkal kapnak kevesebb fizetést férfi kollégáikhoz képest. A jelentés megjegyzi, hogy az észtek között nagyon ritka, hogy az apa maradjon otthon a gyerekkel annak születése után, ez az arány csupán 1,5 százalék. A nők ugyanakkor kétszer annyi időt fordítanak házimunkára, mint a férfiak, napi négy órát.

Litvániában elvileg törvény biztosítja az esélyegyenlőséget, hogy azonos munkáért azonos fizetés járjon mindkét nemnek egyaránt. A valóságban azonban ez nem működik, 2003-as adatok szerint a magánszférában 16,8, míg a közszférában 24,8 százalék különbség volt az azonos beosztásúak között a nők hátrányára. A legnagyobb különbség a pénzügyi szférában jelentkezik - áll a jelentésben. Itt is domináns az egészségügyben és az oktatásban dolgozó nők aránya.

Lengyelországban átlagosan 17 százalékos bérkülönbséget regisztráltak a nők hátrányára, bár az elmúlt 5 évben némi javulás állt be ezen a téren. Az utóbbi időben egyre több pert indítottak nők nemi diszkrimináció vagy szexuális zaklatás miatt.

Szlovákiában 22 százalékkal kapnak kevesebb fizetést a nők, a különbség pedig életkortól és iskolázottságtól függetlenül azonos módon fennáll. Romániában évek óta folyamatosan csökken a férfiak és nők fizetése közötti különbség, az utolsó regisztrált adat 2002-es, ekkor 17 százalékos különbséget mértek. Törökországban 22,5 százalékkal kapnak kevesebb fizetést az azonos beosztásban lévő nők a férfiakhoz képest.

A jelentés több ajánlást is tartalmaz, például felszólítja Bulgária, Magyarország és Lengyelország kormányát, hogy fogadjon el hivatalos stratégiát a nemi egyenlőségről.