Bevetik az üzbég hadsereget a lázadók ellen

Vágólapra másolva!
Eddig kilencen vesztették életüket az üzbegisztáni zavargásokban. A volt szovjet tagköztársaság egyik keleti városában 23 perbe fogott vállalkozó szabadon engedéséért tüntettek a helyiek, már négy hónapja. Éjszaka a tiltakozók elfoglalták a börtönt, és több ezer rabot szabadon engedtek. Az üzbég elnök gépesített hadtestet küldött a városba. A lázadó Andizsán a világ egyik legveszélyesebb helyének tartott Fergana-völgy közelében van.
Vágólapra másolva!

Üzbegisztán egyik keleti nagyvárosában felkelők vették át a hatalmat péntekre virradó éjjel. A legnépesebb volt szovjet közép-ázsiai köztársaságban Iszlam Karimov elnök 1991 óta tartja kezében a hatalmat. Diktatúráját a nemzetközi jogvédő szervezetek rendre bírálják, a térségben az egyik legkevésbé szabad ország Üzbegisztán.

A csütörtök éjjel kitört andizsáni felkelés azonban nem hasonlít az elmúlt évek posztszovjet forradalmaihoz. Grúziában és Ukrajnában a nyugat által támogatott ellenzéki politikai erők vették át békés eszközökkel a hatalmat, és a közeli Kirgizisztánban alig néhány hónappal ezelőtt a vezetésből kiszorult elit vezetett győztes felkelést. Mindhárom országban egy elcsalt választás után tört ki a forradalom. Az üzbég eseményeket azonban egy helyi konfliktus váltotta ki.

Négy hónappal ezelőtt Andizsán város huszonhárom köztiszteletben álló vállalkozóját tartóztatták le, iszlámista összeesküvés és bűnszövetkezet szervezése vádjával. A letartóztatottak között volt süteményboltos és építési vállalkozó is. A letartóztatottak családjai, és volt alkalmazottaik négy hónapja rendszeresen tüntettek a helyi bíróság előtt, a huszonhárom férfi szabadon engedését követelve. A tüntetések csütörtök estig teljesen békések voltak, jelszavak nem hangzottak el és transzparensek sem voltak, csupán ünneplőruháikban az utcán üldögéltek az emberek, akik napról napra egyre többen voltak. A perben szerdán hangzott el a vádbeszéd, és várhatóan ezekben a napokban hirdettek volna ítéletet.

Csütörtök éjszaka a békés tüntetés fegyveres felkelésbe torkollott. Egyelőre nem tudni, hogy ki szervezte a támadást, és kik voltak azok a fegyveresek, akik elfoglalták a város börtönét. A huszonhárom vállalkozó mellett szabadon engedtek több ezer foglyot, politikaiakat és köztörvényeseket is. Az első híradások szerint kétezer rab szabadult ki, de azóta érkezett beszámoló ennek duplájáról is.

A felkelők elfoglalták a város legfontosabb közigazgatási épületét, ahonnan az ország keleti tartományát irányították. A házban túszként tartanak fogva tíz rendőrt. Felgyújtották a városi színházat és egy mozit is. A felkelőktől eddig csak annyi hír szivárgott ki, hogy a konfliktus rendezéséhez Vlagyimir Putyin orosz elnök segítségét kérik. Iszlam Karimov üzbég elnök bejelentette, hogy már megkezdődtek a tárgyalások a lázadókkal, és személyesen útnak indult a városba.

A városba már megérkeztek a hadsereg gépesített egységei, hivatalos közleményük szerint a kiszabadult rabok egy részét elfogták. Az andizsáni konfliktusban eddig kilencen vesztették életüket és harminchatan megsebesültek.

Az ország fővárosában, a lázadó várostól mintegy 400 kilométerre lévő Taskentben is történt egy véres esemény. Lelőttek egy férfit, akit azzal vádolnak, hogy öngyilkos merényletre készült az izraeli nagykövetség ellen. Egyes híradások szerint a férfi valóban merényletre készült, amit az épület előtt posztoló rendőr megakadályozott. Más beszámolók szerint nem bomba, hanem fadarabok voltak a lelőtt ember kabátja alatt, és azért ölték meg, mert nem feküdt a földre a rendőr felszólítására.

Andizsán a kirgiz határ közelében van. Néhány hónappal ezelőtt éppen a határ túloldaláról indult az a felkelés, ami néhány nap alatt megdöntötte Aszkar Akijev kirgiz elnök hatalmát. A két ország között fekszik a hivatalosan Kirgizisztánhoz tartozó, de valójában iszlámista hadurak által ellenőrzött Fergana-völgy. Ezt a világ egyik legveszélyesebb területének tartják, mert az afganisztáni hadurak és drogcsempészek ellenőrzik. A völgyből már több fegyveres akció indult az elmúlt években, elsősorban a kirgiz kormány megdöntésére. Egyelőre nem érkezett arról hír, hogy a mostani események kapcsolatba lennének az iszlámista radikális szervezeteket támogató Fergana-völgy uraival, de a terület közelsége és a perbe fogott vállalkozók elleni vádak alapján nem kizárt az összefüggés.