Ötszáz embert lőhettek le Üzbegisztánban

Vágólapra másolva!
Ötszáz áldozata is lehet a kelet-üzbegisztáni zavargásoknak egy helyi jogvédő szerint. A péntekre virradóra Andizsánban egy fogolyszabadítással kitört felkelést a kormányerők fegyverekkel igyekeznek megállítani, de szombaton már újabb településen is robbantak ki harcok. Az üzbég államfő szerint a zavargások mögött egy betiltott terrorszervezet áll.
Vágólapra másolva!

Akár az ötszázat is elérheti a halottak száma az üzbegisztáni Andizsánban, ahol a hadsereg tüzet nyitott több ezer tüntetőre, és fegyveres felkelőkkel csapott össze - közölte szombaton egy helyi emberjogi aktivista. Szajdzsahon Zajnatbitdinov, a Fellebbezés nevű üzbég emberjogi csoport helyi szervezetének vezetője részint saját megfigyeléseire, részint más szemtanúkkal folytatott beszélgetésekre alapozza becslését.

Iszlam Karimov elnök korábban azt mondta, hogy tíz katona és rendőr vesztette életét a pénteki összecsapásokban, és "jóval több civil". A civil áldozatokról nem közölt konkrét számot, és más hivatalos közlés sem jelent meg erről. Az államfő a fővárosban, Taskentben tartott háromórás sajtótájékoztatóján kijelentette, "senki sem adott parancsot" a katonaságnak arra, hogy lőjön a tömegre, amelynek tagjait bűnözőknek nevezte. Mint mondta, a hatóságok megpróbálták tárgyalások útján leszerelni a tiltakozókat, mielőtt erőszakkal léptek volna föl.

A láthatóan felindult Karimov szerint a felkelést a Kirgizisztán déli részén és a Ferganai-medence határvidékén tervezték el "ugyanazok, akik a felhajtást (a kirgizisztáni) Osban is megszervezték" - mondta a szomszédos államban márciusban lezajlott hatalomváltásra utalva. Karimov azt állította, hogy a Hizb ut-Tahrír al-Iszlámi (Iszlám Felszabadítás Pártja) betiltott terrorszervezet áll az Andizsánban kirobbant erőszak mögött. A szervezet szóvivője útján kikérte magának Karimov vádjait. "Az erőszakért egyedül Iszlam Karimov és az általa irányított, ártatlan ezrek bebörtönzéséért és megkínzásáért felelős elnyomó rendszer hibáztatható" - mondta Imrán Vahíd Londonban. A Hizb ut-Tahrír al-Iszlámi "békés úton akarja meggyengíteni és megdönteni a Karimov-rendszert" - közölte.

Fogolyszabadítással kezdődött a felkelés

Andizsánban pénteken törtek ki a zavargások, és a hadsereg rendkívül kemény fellépése ellenére szombaton újra tömegek vonultak az utcákra, sőt egy közeli telepüéésen is tiltakozások kezdődtek. Hírek szerint a hadsereg szombaton teljesen elzárta a külvilágtól a zavargásoktól sújtott 300 ezer fős lakosságú Andizsánt. A tudósítókat távozásra szólították föl, többeket már szombatra virradó éjjel lefogtak, és csak a város határán kívül engedtek el.

Az üzbég eseményeket egy helyi konfliktus váltotta ki, négy hónappal ezelőtt, Akkor Andizsán huszonhárom köztiszteletben álló vállalkozóját tartóztatták le, iszlámista összeesküvés és bűnszövetkezet szervezése vádjával. A letartóztatottak családjai, és volt alkalmazottaik négy hónapja rendszeresen tüntettek a helyi bíróság előtt - csütörtök éjjelig békésen. A békés tüntetés akkor torkollott fegyveres felkelésbe, amikor - nem tudni kinek az irányítása alatt - fegyveresek elfoglalták a város börtönét, és szabadon engedtek több ezer foglyot, politikaiakat és köztörvényeseket is.

Közben a tádzsik hadsereg egy illetékese jelezte, hogy Üzbegisztán láthatóan lezárta a két ország közös határát. Hivatalos tájékoztatást ugyan nem kaptak, de senkit sem engednek át. A tádzsik oldalon ugyanakkor megerősítették az Andizsánhoz közeli határszakasz őrzését. Az intézkedés célja, hogy megakadályozzák szélsőségesek vagy bűnözők átjutását. Ugyanakkor az Üzbegisztán és Kirgizisztán közötti határra több ezer üzbég menekült, és közülük hatszázan szombat reggel át is törtek kirgiz oldalra - egy kirgiz tisztviselő szerint.