Megbukott az EU-alkotmány Franciaországban

A franciák - magas részvétel mellett - tömegesen elutasították a vasárnapi népszavazáson az Európai Unió alkotmányát. A népszavazáson 54,87 százalékos volt a nem szavazatok aránya. Az EU-alkotmány elfogadását a szavazók 45,13 százaléka támogatta. Párizsban a szavazók 66 százaléka támogatta az európai alkotmányt.

A franciák tömegesen elutasították a vasárnapi népszavazáson az Európai Unió alkotmányát. A belügyminisztérium által közölt hivatalos végeredmény szerint a népszavazáson 54,87 százalékos volt a nem szavazatok aránya. Az EU-alkotmány elfogadását a szavazók 45,13 százaléka támogatta. A távolmaradók aránya 30,26 százalék volt.

A  francia nagyvárosok többsége igennel szavazott, Marseille kivételével, ahol igen magas volt a nem szavazatok aránya. Párizsban a szavazók 66 százaléka támogatta az európai alkotmányt. Dominique de Villepin belügyminiszter tájékoztatása szerint megyénként igen változó volt a helyzet, a falvakban nagyobb volt a nem szavazatok aránya a városokhoz képest.

Franciaország az első alapító ország lett, amely elutasította az alkotmányos szerződést. Az eredmény várhatóan más referendumokra is kihat, például Hollandiában, ahol szerdán tartanak népszavazást az EU alkotmányáról, és ahol az előrejelzések szerint szintén a nemek többsége várható.

Brüsszel szerint a francia nemnek nem szabad, hogy hatása legyen a többi még az EU-alkotmány ratifikációja előtt álló országra. A franciaországi népszavazás eredményét az uniós vezetők június közepére tervezett legközelebbi csúcstalálkozóján vitatják meg, de addig a még ez előtt álló államokban folytatni kell a parlamenti- és népszavazásokat.

Az elutasítás különösen rosszul érinti a 72 éves Jacques Chirac államfőt, aki igen nagy erőfeszítéseket tett az elfogadás érdekében és az eredmény jelentősen meggyengíti pozícióit mind a franciaországi, mind a nemzetközi színtéren. Az államfő kezdeményezte ugyanis a népszavazást, holott lehetőség volt a parlament által történő ratifikálásra is. Franciaország "az unióban marad" és "továbbra teljes egészében fenntartja a helyét", de az elutasítás "nehéz körülményeket teremtett ahhoz, hogy megvédelmezze az érdekeit Európában" - mondta vasárnap este Jacques Chirac, aki sejtetni engedte, hogy a napokban leváltja népszerűtlen kormányfőjét, Jean-Pierre Raffarint. Jobboldali és baloldali erők egyaránt az elnök távozását követelték vasárnap este, de Jacques Chirac már előzőleg kizárta ezt a lépést.

Nicolas Sarkozy, a kormányzó Népi Mozgalom Uniójának (UMP) elnöke mély és gyors változásokra szólított fel. Sarkozy, akit sokan Franciaország leendő kormányfőjének tekintenek (egy hétfőn közzétett közvélemény-kutatásból is kiderül, hogy a többség Sarkozyt szeretné kormányfőnek a jelenlegi Raffarin vezette kormány esetleges távozásakor), párthíveihez intézett beszédében kijelentette: a szavazás megmutatta, hogy "nagyszabású fordulatra" van szükség Chirac elnök politikájában.

Az EU-alkotmány csak akkor léphet életbe, ha az uniós tagországok mindegyike elfogadja azt. A huszonöt ország közül 15 bocsátotta népszavazásra az alkotmányt. A többiek, akár csak Hollandia a jövő szerdán megkérdezik ugyan polgáraikat, de a nem ügydöntő népszavazáson. Eddig az EU kilenc tagállama ratifikálta az alkotmányos szerződést. A huszonöt tagállamnak 2006 októberéig kell ratifikálnia az alkotmányt annak érdekében, hogy hatályba léphessen.

[origo] - MTI