Elkezdődött a holland szavazás az EU-alkotmányról

Szerda reggel óta szavazhatnak a hollandok az EU alapszerződéséről. A voksolás kulcsfontosságú, ugyanis az alkotmányt egy államban (Franciaországban) már elvetették. Megfigyelők szerint egy újabb nem elutasítási hullámot indíthat el, ami a dokumentum teljes kudarcát jelenti. Ennek azonban nagy esélye van, mivel Hollandiában is az elutasítók tábora nagyobb.

A hollandok is nemet mondhatnak

Szerda reggel fél nyolckor kezdődött az Európai Unió alkotmányos szerződéséről szóló népszavazás Hollandiában. A voksok tétje a huszonöt tagúra bővült EU működésének gördülékenysége.

A szavazók szerdán este kilenc óráig adhatják le voksaikat, az első eredmények éjfél előtt várhatók. Összesen 11,6 millió szavazásra jogosult állampolgárnak kell választ adnia arra a kérdésre: "Mellette vagy ellene van-e Ön annak, hogy Hollandia megerősítse az európai alaptörvényről szóló szerződést?" A hágai parlament két házának később a lakosság akaratát - elvben nem kötelezően - figyelembe véve kell ratifikálnia vagy elvetnie az alkotmányt. A voksolás nem csupán egy ország, hanem 25 állam sorsát érintheti.

Hollandiában az utolsó közvélemény-kutatások szerint 60 százalékra áll a szerződést elutasítók és körülbelül 40 százalékra a támogatók aránya. Döntő fontosságú lehet azonban a résztvevők száma: az említett értékek alacsony részvétel mellett érvényesek, minél többen adják le voksukat, annál nagyobb esélye van az igennek.

Jan Peter Balkenende kormányfő kedd este még egy utolsó kísérletet tett az alkotmányt támogatók táborának növelésére. Egy televíziós interjúban a gazdaság fejlődését az alkotmánytól tette függővé, azt is hangoztatva, hogy Hollandia jövője egyértelműen Európában van.

Az alkotmány összefoglalná, korszerűsítené és továbbfejlesztené az EU korábban kötött szerződéseit, elvetése viszont a nemmel érvelők szerint annak bizonyítéka lenne, hogy az unió bővítése túl gyors folyamat. A szerződésnek elvileg 2007-től kellene hatályba lépnie, de ahhoz mind a 25 EU-tagállamban ratifikálni kell. Egyben azonban már elutasították: Franciaországban 55 százalékkal győzött a nem. A francia végeredmény döntően befolyásolhatja a holland referendum kimenetelét is.

Hollandiában ugyanakkor - Franciaországhoz hasonlóan - nem az alkotmányban foglaltak körül forog igazán a vita, hanem egyfelől belpolitikai, másfelől általános uniós ügyek körül. A kormány népszerűtlensége, az elmúlt évek politikai alapú gyilkosságai, a bevándorlók középpontba kerülése egyaránt az uniós integráció lassításának törekvésére buzdítja a hollandokat. Az alkotmányt támogatók nagyobb közbiztonsággal, biztosabb munkahelyekkel és az emberi jogok kiterjesztésével érvelnek.

Sokan azzal érvelnek, hogy ha egy ország is elutasítja az alapszerződést az nem lép életbe, így értelmetlen a további ratifikáció. A dokumentum támogatói szerint azonban a ratifikálásnak folytatódnia kell, és meg kell kísérelni minél szélesebb körű végrehajtására.

Luxemburgban is nő a nem tábora

Az Európai Unión belüli együttműködést leginkább támogató Luxemburgban is kezd teret nyerni az EU alkotmányos szerződését elutasítók tábora. A július közepi esetleg elutasítást hozó eredmény magával ránthatja a fontos uniós posztokra esélyesnek tartott Jean-Claude Juncker miniszterelnököt. Ugyan a legfrissebb felmérések szerint is még nagyobb a támogatók tábora, de arányuk egy hónap alatt 59-ről 46 százalékra esett, míg az elutasítást tervezők köre 23-ról 36 százalékra ugrott. A jelenségben minden bizonnyal nagy szerepe van az alkotmány elleni franciaországi és hollandiai érveknek.

A tíz éve a kormány élén álló Juncker - a francia és holland vezetőkkel ellentétben - mindmáig nagyon népszerű hazájában, és sokan őt várják az alkotmánnyal létrehozandó uniós elnök posztjára. Ő azonban máris azzal fenyegetőzött, hogy távozik a kormány éléről, ha a július 10-i szavazáson a szerződés nem nyeri el a 460 ezer fős lakosság tetszését.