A hatalom vonzása - államfők állam nélkül

2005.07.22. 11:13

Az európai trónkövetelők többségét még a második világháború alatt vagy az azutáni kommunista hatalomátvételek során taszították le trónjukról. Többen azonban még a rendszerváltás után is nem kívánatos személyeknek számítanak vagy számítottak hazájukban.

Leka király nem kellett Albániának

Forrás: [origo]
Leka király itt még a királynéval

Talán kevesen tudják, de Albániának is van elűzött királya. Leka királyt, akinek anyja magyar grófnő volt, még 1939-ben menekítették el az országból - pár napos gyerekként -, amikor apját, I. Zogot elűzték. I. Zog (Ahmed Zogu) amúgy egy muzulmán földesúr volt, aki 1925-ben elnöknek, majd 1928-ban királynak nyilvánította magát. Fiát, Leka Zogut az 1950-es években a brit titkosszolgálat megpróbálta visszajuttatni a hatalomba egy Olaszországból indított titkos akció során, ám a kísérlet egy kettős ügynök miatt kudarcba fulladt. Érdekes módon az önjelölt királynak a Watergate-botrány miatt távozni kényszerült Richard Nixon amerikai elnök a kilenced-unokatestvére.

Leka 1979-ben Dél-Afrikában telepedett le, ahol az ausztrál születésű Zsuzsanna királynétól egy gyermeke született: Leka Anwar Zog Reza Baudouin Msiziwe. A királyné 2004-ben elhunyt Johannesburg közelében, egy lepukkant farmon, ahol a királyi család élt. Leka 1993-ban, a kommunizmus bukása után megpróbált Albániába utazni, ám a hatóságok megtagadták tőle a belépést, mivel útlevelében a foglalkozás rubrikába az volt beírva, hogy "király".

Albánia a második világháború óta köztársaság, és a lakosság 1997-ben a Leka sikertelen puccsát követő népszavazáson is elutasította a királyság visszaállítását. Ennek ellenére Leka Zogu az albánok királyának mondja magát, és emellett a Szkander bég bátorság és hűség rendjének legfelsőbb nagymestere címet is magáénak vallja.

A jugoszláv koronaherceg köztiszteletnek örvend

Karagyorgyevics Sándor jugoszláv koronaherceg jelenleg is fel-feltűnik Jugoszláviában. Hazájában köztiszteletnek örvend ugyan, a média és a királypártiak is előszeretettel szólítják koronahercegnek, de nincs alkotmányos státusa a köztársaságban. Ő II. Péternek, az 1941-ben a tengelyhatalmak által elűzött utolsó jugoszláv királynak a fia. Ha hazatér, a Belgrád melletti Beli Dvor királyi kastélyban lakik, amelyet korábban Joszip Broz Tito és Szlobodan Milosevic is használt.

30 millió eurót kaphat a volt román király

Forrás: EPA
Nagy kárpótlás ütheti Mihály markát

I. Mihály román király 1992-ben még kacérkodhatott a visszatéréssel, mivel romániai látogatásakor milliós tömeg ünnepelte, bár azt korábban kikötötte, hogy csak akkor ül ismét a trónra, ha a nép is így akarja. Mindenesetre az akkori, Ion Iliescu vezette kormány gyorsan öt évre megint megtiltotta (előtte közel fél évszázadig nem mehetett az országba), hogy belépjen Romániába az egykori uralkodó. Az 1944-ben a nácibarát Antonescu-rezsim által elűzött apja, II. Károly helyére ültetett fiatal király 1944-ben sikeresen ugratta ki országát a II. világháborúból, de 1947-ben a kommunisták lemondtatták, ő pedig külföldre menekült, 1948-ban megfosztották állampolgárságától és vagyonától is.

Angliába, később Svájcba ment, svájci állampolgár lett. Kereskedelmi és tesztpilótaként dolgozott, mivel jól tudott repülőgépet vezetni. Angliai tartózkodása idején még Churchillék is foglalkoztak azzal, hogy mit kezdjenek a vagyontalan uralkodóval: a brit miniszterelnök egyik tanácsadója javasolta, hogy legyen pilóta egy légitársaságnál. Az időközben svájci állampolgárrá vált Mihály folyamatosan azt hangoztatta ugyan, hogy kényszerből távozott a román trónról, nem ragaszkodott királyi titulusához, és a szerényebb, Hohenzollern-Sigmaringen Mihály hercegnek neveztette magát.

Állampolgárságát 1997-ben kapta vissza, és a közeljövőben jelentős kárpótláshoz is juthat, ha a néhány hete a román alsóház által már elfogadott törvényre a felsőház és az elnök is rábólint. Ennek értelmében 30 millió eurót kap, cserébe lemondott az összes valaha volt romániai ingatlanáról és birtokáról. A megállapodást azonban unokaöccse, Pál herceg és annak felesége, Lia hercegnő hevesen támadja, arra hivatkozva, hogy a vagyon 62 százaléka az övék. A páros ugyanakkor azt is hangoztatja, hogy nem a saját céljukra akarják fordítani a pénzt, hanem a háborúban kárt szenvedett zsidók kárpótlására. A most 85 éves Mihályt ugyanakkor a kutatók nem tekintik bűnösnek az uralkodása alatt a valós hatalmat birtokló Antonescu-rezsim zsidóellenes bűneiért.

"Rákos burjánzás Görögország testén"

Forrás: [origo]

Görögországban utolsó uralkodója, a hellének királya, II. Konstantin néven uralkodott hivatalosan 1964-től 1974-ig. 1960-ban - 20 évesen - olimpiai aranyérmet szerzett hazájának vitorlázásban. Királyként folyamatos konfliktusban volt George Papandreu miniszterelnökkel, olyannyira, hogy a katonaság feletti ellenőrzésért folytatott huzavona 1967 áprilisában katonai puccshoz vezetett. Decemberben maga is puccsot kísérelt meg a katonai junta ellen, ám kudarcot vallott, és családjával Rómába menekült. Ezt követően régensek kormányozták Görögországot, egészen 1973-ig, amikor a katonai rezsim kikiáltotta a köztársaságot. Egy év múlva - már demokratikus kormányzás alatt - a görögök népszavazáson is elutasították a királyságot.

Sokan őt hibáztatták a katonai puccs miatt, egyes politikusok egyenesen "félkegyelműnek", "hülyének" nyilvánították. Konstantin Karamanlisz miniszterelnök így kezdte rádiós beszédét, amikor ismertté vált a népszavazás eredménye: "Egy rákos burjánzást távolítottak el ma a nemzet testéről." A király évekig nemkívánatos személy volt Görögországban, miközben nemzetközi bíróságon igyekezett visszaszerezni a görög állam tulajdonába került királyi javait. 2002-ben az Emberi Jogok Európai Bizottsága úgy határozott, hogy Görögországnak kártérítést kell fizetnie az államosított vagyonért Konstantin Degreciának (a bírósági eljárás miatt felvett név, jelentése olaszul: görögországi). A volt király jelenleg Londonban él, ahol gyakran találkozik közeli barátjával és rokonával, Károly walesi herceggel, és ő Károly idősebb fiának, Vilmos hercegnek a keresztapja is.

Az iráni demokráciáért harcol a perzsa sah örököse

II. Reza Pahlavi császári fenség, apja jogán hívatja magát perzsa sahnak. Mohammad Reza Pahlavit 1979 januárjában űzték el trónjáról az iráni iszlám forradalom során, a Khomeini ajatollah vezette konzervatív muzulmánok. Az ország ezt követően iszlám köztársasággá vált, a sah pedig több országot is megjárt száműzetése alatt, míg végül 1980-ban Egyiptomban elhunyt.

Az USA-ban vadászpilótának tanult és a Dél-Kaliforniai Egyetemen politikatudományi szakot végzett II. Reza Pahlavi apja halála óta a szabad és demokratikus Iránért kampányol. Célja, hogy az irániak egy népszavazás során maguk dönthessenek jövőjükről, és ha az alkotmányos monarchia mellett voksolnak, akkor természetesen visszatér a trónra családjával. Iráni követőit polgári engedetlenségre buzdítja a vallási kormányzat ellen, ugyanakkor hevesen ellenzi, hogy külföldi katonai beavatkozással távolítsák el a jelenlegi kormányzatot. Szerinte ugyanis Irán erre a saját erejéből is képes lenne. 1984-től Virginiában, az Egyesült Államokban él, feleségével és három lányával.

Elnököt iktat be a volt afgán sah

Az afgán uralkodó már nem szeretne király lenni. Mohammad Zahir Sahot 1973-ban fosztotta meg trónjától egy puccs alkalmával az akkori miniszterelnök, egyben unokatestvére, Mohammed Daoud Khan. Onnantól fogva Olaszországban élt, egészen 2002-ig, akkor visszatért, de lemondott arról, hogy visszakövetelje a trónt. Uralkodása alatt politikai és gazdasági reformokat hajtott végre, bevezette a nők oktatását, és demokratikus választásokat is kiírt.

Forrás: EPA

A '70-es években elutasította, hogy bábként vezesse a szovjet megszállás alatt álló országot, és távol tartotta magát az 1989-es szovjet kivonulás utáni véres hatalmi harcoktól is. Kritikusai ezért azt vetik a szemére, hogy Afganisztán legnehezebb pillanatait is biztos távolból, Olaszországból figyelte. 2002-és hazatérésekor ő nyitotta meg a loja dzsirgát, az afgán nemzetgyűlést, miután az USA elűzte az országból a tálibokat. Egészsége az utóbbi időben meglehetősen megromlott: Indiában, az Egyesült Arab Emirátusokban, majd Franciaországban kezelték emésztőrendszeri problémákkal. Az utóbbi években többször járt Franciaországban látogatáson, gyógykezelésen, ezeket az alkalmakat főleg azzal tette emlékezetessé, hogy elcsúszott a fürdőszobában: 2002-ben bordáit zúzta össze, 2003-ban combcsontját törte el. Utóbbi eset után felröppen halálhíre is - alaptalanul. 2004 decemberében ő iktatta be tisztségébe Hamid Karzai elnököt.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK