Huszonnégyen haltak meg a kartúmi zavargásokban

Huszonnégy ember - köztük több rendőr - vesztette életét hétfőn a John Garang szudáni első alelnök, a dél-szudáni lázadók volt vezetője halálhíre nyomán kirobbant kartúmi zavargásokban - közölte egy névtelenül nyilatkozó rendőrtiszt.

Kartúmban élő dél-szudáni menekültek ezrei gépkocsikat gyújtottak fel, boltokat fosztogattak, arab kinézetű járókelőket vertek meg, és köveket hajigáltak a kivezényelt rendőrökre annak hírére, hogy helikopterszerencsétlenségben életét vesztette Garang alelnök, aki a januári békeszerződés megkötése előtt a kormányellenes dél-szudáni lázadók vezére volt. Fekete bőrű, keresztény és animista dél-szudániak nagy tömegei élnek a túlnyomórészt muzulmán arabok lakta afrikai ország fővárosában, nagy részük éppen a Szudán déli részén dúló háború elől menekült Kartúmba az utóbbi két évtizedben. Sokan közülük nem hisznek a kormány hivatalos közleményének, amely szerint közönséges légiszerencsétlenségről van szó. Feltételezik, hogy a januári békeegyezség és a színleg szívélyessé vált kapcsolat ellenére Omar el-Besír szudáni elnök tétette el láb alól korábbi ellenségét, az ország alelnökévé előlépett volt lázadóvezért.

A biztonsági alakulatok nagy erőkkel vonultak ki a szudáni főváros utcáira, hogy helyreállítsák a rendet. A hatóságok tizenkét órás kijárási tilalmat rendeltek el helyi idő szerint este hat órától (közép-európai idő szerint délután négy órától). Garang bizalmasa, Salva Kiir Mayardit, a mozgalom helyettes vezetője, aki éveken át a déli lázadók fegyveres erőinek vezérkari főnöke is volt, minden tekintetben az elhunyt politikus örökébe lép: ő lesz a déli autonóm terület elnöke, illetve Szudán első alelnöke - közölte hétfőn a volt lázadó mozgalom, a Szudáni Népi Felszabadító Mozgalom (SPLM) szóvivője.

Garang a 22 éven át tartó polgárháborút lezáró januári békemegállapodás értelmében lett az afrikai ország első alelnöke július 9-én. A fővárosban élő dél-szudániak milliós tömegének ujjongása közepette diadalmasan vonult be Kartúmba, hogy átvegye az alelnöki posztot abban kormányban, amely ellen 22 évig harcolt.

A nagy területű afrikai ország déli részén élő, fekete bőrű, keresztény és animista közösségek azért lázadtak fel 1983-ban, mert az arab többség érdekeit védő központi kormány rá akarta erőltetni erre a térségre is a muzulmán törvénykezést, a saríát. Már-már elcsitulni látszott a harc, kompromisszum kezdett kirajzolódni, amikor kiderült, hogy gazdag olajlelőhelyek rejlenek Szudán déli részén a föld mélyében. A felfedezett kincsen való osztozkodás nehézségei évekig hátráltatták a megegyezést. Legalább kétmillió ember vesztette életét a bő két évtizedes konfliktusban, és négymilliót űztek el otthonából a háborúskodó felek.

Norvég közvetítéssel mégis sikerült tető alá hozni egy békeszerződést. Mindkét fél számára ösztönző volt, hogy Hilda Johnson norvég fejlesztési miniszter nemzetközi segélyek megszerzésével kecsegtette őket megegyezésük esetére. Egy nemzetközi adományozói konferencia fel is ajánlott ez év elején 4,5 milliárd dollárt a koldusszegény afrikai ország polgárháborús kárainak felszámolására. Végül úgy egyeztek meg, hogy a keresztény és animista Dél nagyfokú önállóságot élvez a szudáni államon belül, és megtarthatja magának a területén kitermelt olaj felét.

Az Európai Unió felszólította hétfőn a szudáni feleket a békeszerződés további megvalósítására. A békefolyamat folytatásának nincs alternatívája - hangsúlyozta Brüsszelben Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, önmérsékletet kérve minden szudánitól az afrikai ország békéje érdekében.