Kényelmes többsége lesz a lengyel jobboldali koalíciónak

Vágólapra másolva!
A szavazatok 90 százalékának összeszámlálása megerősítette, amit már az exit pollok és a részleges eredmények is előrevetítettek: Lengyelországban a jobboldal jelentős vereséget mért a baloldalra a vasárnapi parlamenti választásokon. Az első két helyen befutó jobboldali pártok hamarosan koalícióra lépnek, kényelmes többséget szerezve így a szejmben. A koalíciós tárgyalások ugyanakkor várhatóan nehezek lesznek, főleg az eltérő gazdaságpolitikai program miatt.
Vágólapra másolva!

Megerősítést nyert hétfőn a jobboldal győzelme a lengyelországi parlamenti választásokon. A szavazatok 90 százalékának összeszámlálása után a konzervatív Törvény és Igazság (PiS) a voksok 26,8 százalékát kapta, így 152 képviselői mandátuma lesz a 460 fős alsóházban, a szejmben. A második helyen a jobboldali liberális Polgári Platform (PO) végzett 24,2 százalékkal, amely 133 mandátumot jelent.

A két párt, amely együtt kényelmes többséget alkothat, megerősítette kormánykoalíciós szándékait. Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke a Rzeczpospolita című napilapnak adott interjújában hétfőn közölte, hogy kész elvállalni a miniszterelnöki tisztséget, kivéve, ha ikertestvére, Lech Kaczynski az októberi elnökválasztáson győzelmet arat Donald Tusk liberális jelölt felett, hiszen a lengyel közvélemény számára elfogadhatatlan lenne, hogy egy testvérpár töltse be a két legfontosabb közjogi tisztséget.

A harmadik helyen a populista Önvédelem Agrárpárt áll, 57 mandátummal, megelőzve az eddig hatalmon lévő Baloldali Demokratikus Szövetséget (SLD), amelynek az új összetételű alsóházban csak 56 mandátum jutott. Az ultrakatolikus és nacionalista Lengyel Családok Ligája (LPR) a jelenlegi állás szerint 33, a Lengyel Parasztpárt (PSL) 27 képviselővel került be a parlamentbe. Több párt nem érte el a szejmbe való bekerüléshez szükséges 5 százalékot.

A felsőházban a 100 szenátori mandátumon a PiS (48), a PO (27), az Önvédelem (10), az LPR (6), és PSL (5) osztozik, 5 független szenátor mellett.

Nehéz koalíciós tárgyalások várhatók

Miközben a jobbközép pártok hétfőn az eddig kormányzó baloldal felett aratott fényes győzelmüket ünnepelték, az értékelések szerint nehéz koalíciós tárgyalások várnak rájuk. A két párt programja ugyanis nagyban eltér a piaci reformok kiterjedtségével kapcsolatosan, és eltérőek a nézeteik a szabad kereskedelemről és az államnak a gazdaságban betöltendő szerepéről is. A konzervatívok kételkednek abban, hogy gyorsan bevezethető az euró az EU-hoz tavaly csatlakozott Lengyelországban. A befektetők ugyanakkor kétlik, hogy a pártban lenne elég eltökéltség az eurózónába való belépés fő akadályát jelentő felduzzadt költségvetési kiadások lefaragásához.

Ennek következtében a zloty árfolyama hétfőn le is esett, mivel a piac a liberálisabb gazdaságpolitikát ígérő PO győzelmének örült volna. A PiS vezetői ugyanakkor igyekeztek megnyugtatni a piacokat, azt ígérve, hogy gyorsan megkezdik a koalíciós tárgyalásokat, és közölték, hogy a következő kormány programja kompromisszumokon alapul majd.

A legalacsonyabb részvétel

A vasárnapi szavazáson az újabb adatok szerint alig 40,2 százalékos volt a részvétel, amilyenre a kommunizmus 1989-es bukása óta nem volt példa parlamenti választásokon. A 2004-es európai parlamenti választásokra ugyanakkor még ennél is kevesebben (20,89 százalék) mentek el.

Marek Mizgalski politológus szerint a lengyelek belefáradtak a politikába, különösen annak alapján, amit az elmúlt hónapokban láttak, amikor a választási kampányban a szembenálló felek az egymás elleni mélyütésekben tűntek ki. Edmund Wnuk-Lipinski szociológus a TVN24 magáncsatornán ugyancsak a lengyel társadalom gyenge politikai kultúráját és a közbeszéd alacsony szintjét okolja a szavazási kedv csökkenéséért, de szerint akadt egy olyan választói réteg is, amelyet a közvélemény-kutatások tartottak otthon. Úgy vélték ugyanis, hogy ha pártjuk mindenképpen jó eredményt ér el, felesleges elmenniük szavazni.

A szociológus szerint az elnökválasztáson nagyobb részvétel várható, mert ott a szavazás inkább "személyre szóló", mint az arányos rendszerű parlamenti választásokon. A legutóbbi, 2000-ben tartott elnökválasztáson a részvételi arány 61 százalékos volt.

Örül a baloldal, hogy túlélte

A választást elvesztette ugyan, de a vártnál jobban szerepelt az eddigi vezető lengyel kormánypárt, a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD). Egyes előrejelzések szerint még a parlamentbe se jutott volna be a párt - végül a negyedik legerősebb pártként több mint 10 százalékot szerzett.

Krzystof Janik volt pártelnök szerint az eredmény "nagyon jó alap ahhoz, hogy felépítsünk rá egy új baloldalt". Az SLD vezető politikusai már az első előzetes eredmények után egymás karjaiba borultak. A fiatal generáció tagjai ugyanakkor egymás között megállapították, hogy a megújulásra van szükség. Leszek Miller és Józef Oleksy SLD-je a múlté - jelentette ki Janik a párt két korábbi miniszterelnökére utalva, akiknek idején korrupciós ügyek rontották le a párt megbecsülését.

A generációváltás formálisan már végbe is ment. Június óta a 31 éves pártelnök, Wojciech Olejniczak egy fiatalabb pártvezetés élén áll. "Ezért kaptunk most még egy esélyt" - közölte az egyik elnökségi tag, Andrzej Jaeschke. Szintén a fiatal pártvezetőség érdemének tulajdonítja a megnyugtató szavazatarányt Aleksander Kwasniewski államfő.

A lengyel baloldal új egységének lehetőségét jelzi Tomasz Nalecz meglepő jelenléte a választási ünnepségen. Nalecz, a SLD egyik leghatározottabb belső bírálója 2004 elején lépett ki a pártból és alapította meg másokkal együtt a Lengyel Szociáldemokrácia (SdPl) nevű pártot, amely nem került be a parlamentbe.

Az SLD-nek mindenesetre már a következő napokban újabb szakítópróbát kell kiállnia, el kell ugyanis döntenie, hogy támogatja-e az október 9-i államfőválasztáson Marek Borowskit, az SdPl jelöltjét, aki egyébként szintén az SLD-ből vált ki. Kwasniewski máris arra hívta fel a pártot, hogy lépje át saját árnyékát.