Kapóra jött az elnyomóknak a terrorveszély

"Csoportok által elkövetett erőszak (például robbantás), amelynek célja a társadalom vagy a kormányok megfélemlítése, követeléseik elfogadtatása" - a Webster's értelmező szótár szerint ezt jelenti a terrorizmus, a világ kormányai azonban a legkülönbözőbb módon értelmezik a szót. Már a 2001. szeptember 11-i New York-i terrortámadások előtt is sok országban léteztek szigorú törvények a terrorizmus elleni védekezés érdekében, utána pedig még jobban bekeményítettek a hatóságok. A terrorizmus elleni harc azonban a szélsőséges csoportok felszámolása mellett sok helyen a szabadságjogok megsértéséhez, a kormányzati politikát ellenzők üldözéséhez és a vállasszabadság visszaszorításához vezetett.

Kemény törvényt hoztak Ausztráliában

Kedden az ausztrál szövetségi kormány rábólintott a terrorizmusellenes, példátlanul szigorú törvényre. A hatóságok ezentúl bárkit fogva tarthatnak 14 napon át vádemelés nélkül, ha terrorizmussal gyanúsítható. A jogszabály ezenkívül kiterjeszti a hatóságok nyomozati jogát, a terrorizmussal gyanúsított emberekkel szemben ezentúl alkalmazhatnak majd olyan kényszerintézkedéseket, mint az elektromos bilincs használata, a közlekedési csomópontokon pedig kamerákat szerelnek fel, és gyakoribbak lesznek a szúrópróbaszerű motozások is.

Peter Beattie, Queensland miniszterelnöke drákóinak nevezte a törvényt, ugyanakkor - mint mondta - az intézkedések szükségesek Ausztrália megvédéséhez. A szigorú törvényt annak ellenére hozták, hogy Ausztráliát még semmilyen ellenséges támadás nem érte saját területén, bár a bali robbantásoknak 88 ausztrál halálos áldozata is volt 2002-ben.

A világ számos kormánya talált rá indokot, hogy a 2001. szeptember 11-i, New Yorkot ért terrortámadás után valamilyen, minden korábbinál szigorúbb törvényt fogadtasson el országa védelmére hivatkozva. A törvények a szélsőséges csoportok és terroristák elleni fellépés mellett sok helyen a szabadságjogok korlátozásához, a politikai ellenzék módszeres elhallgattatásához és a vallásszabadság visszaszorításához vezettek.

A New York-i tragédia után elsőként az Egyesült Államok lépett. A 2001 októberében elfogadott amerikai terrorizmus elleni törvény nem csak a repülőtéri ellenőrzéseket és a vízumkiadás rendszerét szigorította meg, de elrendelte azt is, hogy adatbázist állítsanak össze az Egyesült Államokban tanuló 600 ezer külföldi diákról, lehetővé tette a gyanúsnak ítélt telefonvonalak lehallgatását, növelte a terrorizmus miatt kiszabható börtönbüntetés mértékét. A törvény megengedi a gyanús külföldiek vádemelés nélküli őrizetben tartását, és szélesebb hozzáférést biztosít a hatóságoknak a számítógépeken tárolt személyes adatokhoz. Az amerikai törvény értelmében még a cégeknek is feljegyzést kell készíteniük azon ügyfeleikről, akiknek pénzmozgása bármilyen okból gyanús.

2004 szeptemberében tovább szigorították a jogszabályt, bevezették a mindenkire kiterjedő ellenőrzéseket az Egyesült Államok repülőterein. Ettől kezdve ujjlenyomatot vesznek és fényképet készítenek minden beutazóról, még azokról is, akik egyébként vízummentességet élveznek. Kilenc hónap alatt 280 körözött vagy olyan személyt füleltek le a módszerrel, aki túllépte a számára megengedett tartózkodási időt. Ehhez 8,5 millió utast kellett átvizsgálni. A külföldi légitársaságok utasairól is részletes információkat kérnek az amerikai hatóságok. Aki nem szolgáltat be minden - összesen 34 - adatot utasáról, annak a gépét még az amerikai légtér elérése előtt visszafordítják.

Az USA idén szánta el magát újabb szigorításra. Egy, a Washington Post által közölt Pentagon-tervezet lehetővé tenné, hogy az amerikai hadsereg - a katonai vezetők és az elnök jóváhagyásával - megelőző nukleáris csapást hajtson végre olyan államok és nem állami szereplők ellen, amelyek tömegpusztító fegyvereket használnak, vagy ilyenek bevetését tervezik az Egyesült Államok vagy szövetségesei ellen.

Az EU csak eleinte volt visszafogott

A 2001 után az Európai Unió illetékesei még visszafogottak voltak, több nemzetközi megbeszélésen kijelentették, hogy a terrorizmus elleni harc nem folyhat az emberi jogok kárára. Ezt követően 2004-ben az Unió terrorizmusellenes csomagtervet fogadott el, ami azonban csak a nyomozó szervek tevékenységét hangolta össze. Mára azonban több tagállamban megváltozott a helyzet.

A brit kormány is szigorú arcát vette elő a júliusi londoni robbantások után. A most készülő törvény szerint tilos lesz dicsőíteni a terrorizmust. Még a terrorizmus áttételes támogatásáért is büntetés járna. Ezenkívül lecsapnának a szélsőséges nézeteket valló könyveket áruló boltokra, lehetővé tennék a telefonlehallgatásokat. A brit hatóságok is vád nélkül tarthatnának fogva gyanús személyeket, akár három hónapig is. A készülő törvény legmeglepőbb eleme azonban az, miszerint csak azok kaphatnának brit állampolgárságot, akik "jó jelleműek".

A francia belügyminisztérium szintén a napokban fejezte be a terrorellenes törvény előkészítését. A tervezet szerint a törvény támogatja majd a telefonbeszélgetések és az internetes tartalmak (különösen az internetes kávézókban zajló adatforgalom) ellenőrzését, illetve szigorítja a beutazási feltételeket a veszélyesnek ítélt országokból. Lehetővé teszik ezen kívül, hogy cégek és egyéb jogi intézmények videókamerákkal ellenőrizzék környezetüket. 20-ról 30 évre szigorítják a szélsőséges csoportok tagjaira kiszabható börtönbüntetést. A hatóságok pedig könyebben hozzáférhetnek majd a hivatalos dokumentumokhoz. A tervezetről várhatóan októberben tárgyal majd a francia kabinet.