Műholdakkal készül a katasztrófákra az EU

A természeti csapások előrejelzését, valamint a katasztrófák utáni mentést könnyítheti meg az a műholdas hálózat, amelynek kiépítését tervezi az EU. A tervek szerint nem új műholdakat lőnének fel, hanem a meglévő előrejelző műholdak működését hangolnák össze. A katasztrófa típusától függ, hogy a rendszert mire lehet majd használni: a hurrikán előre jelezhető, földrengés esetén viszont csak a mentésben tudja segíteni a hatóságokat.

Az Európai Unió műholdas megfigyelő rendszert hoz létre a természeti katasztrófák gyorsabb előrejelzése érdekében - jelentette be az Európai Bizottság. Az Unió a rendszer kiépítését az elmúlt években egyre nagyobb pusztítást okozó időjárási anomáliák megszaporodásával indokolta. A hálózatot a tervek szerint 2008 végére fejlesztik ki.

A globális környezeti és biztonsági megfigyelőhálózat (GMES) nevű rendszer többek között a komolyabb környezetszennyezésekre, az áradásokra, az erdőtüzekre és a földrengésekre figyelmeztetne, valamint az ezekre való reagálást gyorsítaná meg. A tervek szerint az Unió nem bocsát fel új műholdakat a világűrbe, a katasztrófafigyelést a tagországok által üzemeltetett műholdakkal végzik, és az ezektől szerzett információk összesítésével kapják majd meg az intézkedésekhez szükséges adatokat.

Dr. Both Előd, a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatója az [origo]-nak elmondta: hasonló rendszerek jelenleg is működnek a világ több országában, az uniós rendszer újdonsága az, hogy a meglévő és a párhuzamosan működő rendszereket hangolják össze. A katasztrófa-előrejelző hálózatok összegkapcsolása révén ugyanis jóval több információ birtokába juthatnak a katasztrófa sújtotta területek.

Többek között ilyen kezdeményezés az ENSZ által 2000-ben létrehozott Disasters Charter (katasztrófa-előrejelző és követő rendszer) is, amelynek keretében az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, India, Kanada, Argentína távérzékelő műholdjait kapcsolják össze. Ezt a rendszert használták többek között a tavalyi több ezer halálos áldozatot követelő délkelet-ázsiai cunami mentési munkálatai során is.

A természeti katasztrófa típusától függ, hogy a műholdas hálózatot milyen célra lehet felhasználni, előrejelzésre vagy csak kárfelmérésre. A trópusi viharokat és hurrikánokat például a műholdakkal előre lehet jelezni, nagy valószínűséggel azt is lehet tudni, hogy merre tart a hurrikán, valamint hogy hol ér földet. Ez alapján pedig szükség esetén időben el lehet rendelni a kitelepítést. A földrengéseket viszont műhold segítségével nem lehet előre jelezni, így a rendszer csak a mentés koordinálásában, illetve a kárfelmérés esetén nyújthat segítséget.

Ugyancsak nem észlelhető idejében műholddal a cunami, mivel az árhullámot földrengés okozza. A lakott terület felé haladó víztömeg észlelését pedig az nehezíti, hogy az ár pillanatok alatt éri el a partokat. Az esőzések okozta áradásra viszont könnyebb figyelmezetni a lakosságot, a műholdakkal ugyanis előre jelezhető a nagyobb mennyiségű csapadék lezúdulása vagy egy nagyobb hótömeg gyors olvadása. A Magyarországot is sújtó belvizek nyomon követésére szintén használható a műhold.

Erdőtüzek esetén is használható a rendszer, többek között az oltásban nyújthat segítséget. A műhold adatokat tud szolgáltatni a szélviszonyokról és a füstirányáról is, amivel a tűz útját lehet követni. A mediterrán országokban nyaranként tomboló erdőtüzek oltásakor több éve használják a műholdakat.