Negyvennégyezer osztrák lépett ki tavaly a katolikus egyházból

Ez a szám jóval alacsonyabb, mint egy évvel korábbi adat - adta hírül kedden a bécsi tömegtájékoztatás a Kathpress katolikus hírügynökségre hivatkozva. A kilépésnek anyagi vonzata is van, mivel az egyházat elhagyót nem kötelezhetik egyházi adó fizetésére.

A pontos adatok szerint 43 855-en léptek ki az egyházból 2005-ben, míg 2004-ben 51 731-en, ami a kilépések terén továbbra is az abszolút negatív rekordot jelenti 1945 óta. A mintegy 8,2 milliós lélekszámú Ausztria szinte valamennyi egyházmegyéjében kevesebben hagyták el az egyházat a múlt esztendőben, mint egy évvel korábban, és mindenütt növekedett az egyházba visszatérők száma. Egyedül Burgenlandban nőtt valamelyest a kilépők száma, de ott nem haladta meg az ezret.

Tavalyelőtthöz hasonlóan 2005-ben is a bécsi egyházmegyében léptek ki a legtöbben a katolikus egyházból: tavaly több mint 14 ezren, 2004-ben pedig közel 17 ezren döntöttek így. A bécsi egyházmegyében nyilvántartott katolikusok száma így tavaly 1,34 millió volt. A kilépéseknek anyagi következményei is vannak, mivel Ausztriában évente átlagosan 70 eurót (kb. 17 500 forint) fizetnek be a katolikusok egyházi hozzájárulásként.

Az osztrák fővárosban a napokban hozták nyilvánosságra a bécsi egyetem szociológiai intézetének azt a tanulmányát, amely szerint ma már csak az osztrákok egyötöde sorolható a "tradicionális keresztények" csoportjába.

A tanulmányhoz készített reprezentatív felmérés keretében megkérdezett osztrákok 7,3 százaléka ugyanis ateistának minősítette magát, 17,6 százaléka "keresztleveles kereszténynek" (az egyházhoz tartozó, de misét nem látogató és nem is imádkozó), 8 százaléka "szociális templombajárónak" (időnként templomba járó, de nem imádkozó), 13,7 százaléka "lelkileg kereszténynek" (vallási közösséghez nem tartozó, de vallási jellegű elképzelésekkel rendelkező), 25,4 százaléka mérsékelten hívőnek, míg 20,6 százaléka tradicionális hívőnek nevezte magát.