A kakasok heréjét is megóvná az EU

Megszavazta a csirketartás feltételeit jelentősen megszigorító szabályt kedden az Európai Parlament. A szárnyasok körülményein javítani hivatott javaslat megtiltja a kakasok kiherélését és a csőrkurtítást, de rendelkezik kamerás csirkemegfigyelő rendszerről és a tyúkok számára ideális fényerősségről is. Az elfogadott szabályok aggasztják a magyar baromfitartókat.

Az Európai Bizottság által eredetileg kidolgozott előírásokat még tovább szigorította az Európai Parlament mezőgazdasági bizottsága, hogy így javítsanak az állatok körülményein. A szakbizottság által elfogadott jelentés szerint például, a csirkének nem lehet melege és rendszeresen mérni kell tartásánál az ammónia- és széndioxid-koncentrációt, mégpedig a madár "fejszintjénél".

Sőt, az újítások sorában kamerás megfigyelőrendszer is szerepel: az előírások szerint a csirkéket naponta legalább kétszer meg kell vizsgálni, ha viszont a létesítmény be van kamerázva a madarak egészségi paramétereit is figyelő rendszerrel, akkor elegendő naponta csak egyszer. A szabályok arra is kitérnek, hogy a csirke "szemmagasságában" biztosítani kell minimum a jelentésben meghatározott fényerősséget, és nem érheti őket "villódzó fény".

Gere Antal Gábor, a Magyar Broilerszövetség titkára az [origo] kérdésére elmondta, hogy ezek a rendelkezések nagyrészt feleslegesek. Hiszen a vágóbaromfival foglalkozó termelők a saját jól felfogott érdekükben eddig is megfelelő szellőztető, hűtő- és fűtőrendszereket alkalmaztak, és próbálták a lehető legjobb feltétek között tartani ezeket a meglehetősen intenzív fajtákat. Máskülönben a kis haszonkulccsal működő ágazatban nem is lehetne talpon maradni a szakember szerint.

Az uniós javaslat ezen kívül betiltja a csirkék csőrének megkurtítását és a kakasok kasztrálását is. Bár az Európai Bizottság eredeti elképzelése szerint a kiskakasok kiherélése ellen nem léptek volna fel a törvény szigorával, a szakbizottság ezen a ponton is szigorított és úgy találta: a heréknek maradniuk kell. Akárcsak a csőrnek, pedig ezt épp azért szokták megkurtítani, hogy így akadályozzák meg, hogy az állatok kicsipkedjék egymás tollát, vagy akár meg is öljék egymást. A Magyar Broilerszövetség titkára elmondta, hogy ennek a vágócsirkék esetében nincs jelentősége, mert ezeknél nem alkalmazzák sem a csőr, sem a here eltávolítását. A tojótyúkoknál fontos, hogy a csőr ne maradjon valóságos fegyver, amivel súlyos kárt tehetnek egymásban, viszont rájuk nem vonatkozik az irányelv - tette hozzá.

Gere Antal Gábor elmondta, hogy a javaslat rendelkezései közül a legsúlyosabb következményei annak szabálynak lehetnek, amely szerint az állománysűrűség, vagyis az egy négyzetméteren tartható állatok mennyisége nem lehet több mint 30 kilogramm élősúly, ami nagyjából 15 csirkét jelent. Jelenleg Magyarországon, a jó körülmények között tartott csirkék esetében is több mint 40 kilónyi, vagyis 20 darab állat jut egy négyzetméterre - mondta a szakember. Gere Antal Gábor szerint, ha ilyen mutató betartása gyakorlatilag azt jelenti, hogy a magyar termelők nem tudnak gazdaságosan baromfit tartani, és erre az egész ágazat rámehet. Olyan ez, mintha megszabnák, hogy egy benzinkút maximum mennyi benzint adhat el - teszi hozzá a szakember.

Szerinte a szabályok betartása a jelenlegi árszínvonalon lehetetlen, ráadásul ettől az állatoknak sem lesz valójában jobb. És akkor jöhet az import brazil, tájföldi és kínai csirke, és ezekre az országokra aztán tényleg nem vonatkoznak az állatjóléti előírások - vélekedett Gere. Bár a javaslatban benne van, hogy az EU "szükség esetén megtiltja" az olyan harmadik országokból származó baromfi-importot, ahol nem tartják be a szárnyasok jólétére ügyelő normákat.

Gergely Zsófia