Csirkeelvonási tünetekről írnak a madárkóros blogok

Vágólapra másolva!
Bezárt rezervátumokról, veszélyes díszmadarakról, csirkeelvonási tünetekről, lassú hatóságokról, illetve "csizmáikban reszkető európaiakról" írnak a maláj, a thai, a török blogolók, illetve a szókimondó amerikai közegészségügyisek a madárinfluenzával kapcsolatban. Az [origo] körbenézett azoknak az országoknak a blogközösségeiben, ahol már régebb óta és komolyabb mértékben jelen van a veszélyes vírus.
Vágólapra másolva!

A hét közepén Magyarországon is megjelent a madárinfluenza, jóllehet azt még nem lehet biztosan tudni, hogy az emberre is veszélyes H5N1-es vírustörzsről van-e szó. A hatóságok karanténba zárták azokat a településeket, ahol a gyanús madárpusztulásokat észlelték. Az emberek egyelőre nyugodtan fogadták a hírt, az [origo] riportjaiból, illetve az olvasók szavazatai alapján úgy tűnik, csak kevesen érzik magukat veszélyben, és a többség bízik a hatóságokban.

Itthon azonban eddig csak vadmadarakban találták meg a kór H5-ös változatát. Az [origo] blogszemléjében annak próbált utánajárni, mi a helyzet a világ azon részein, ahol már háziszárnyasokban is megjelent a betegség, vagy emberáldozatai is voltak a vírusnak.

Vírusos dayal rigó

A hongkongi egyetem új média szemináriuma által indított Chatter Garden blogon arról írnak, hogy február 13-án bevezették a szárnyasok otthoni tartására vonatkozó, tiltó rendelkezést. A szabály tiltja a csirkék, kacsák, libák, galambok, fürjek házi tartását. Akit ilyenen kapnak, a hatóságok 100 ezer hongkongi dollár (körülbelül 2,7 millió forint) büntetéssel sújthatják. A Samsonso nevű naplóíró ugyanakkor megjegyzi, hogy ezzel az erővel az otthoni díszmadarak tartását is betilthatnák, mivel a vadonban befogott kis tollas kedvenceket szinte ellenőrzés, karantén és oltás nélkül szállítják a városba. Hongkongban, a közelmúltban találtak H5N1-es vírust, több elhullott dayal rigó, egy japán pápaszemes-madár, illetve egy szarka szervezetében is. A két előbbi fajta a legnépszerűbb díszmadarak közé tartozik a térségben.

Ugyanezen a blogon egy másik bejegyzésből az derül ki, hogy február elején bezártak egy rezervátumot és négy madárházat is a madárinfluenza miatt. Samsonso ugyanakkor úgy véli, a vadonban sokkal nagyobb biztonságban van valaki, mint például egy díszmadár-piacon.

Eltűnt a sarki rizses csirkés

Richard Barrow, a 12 éve Thaiföldön élő brit nyelvtanár blogján arról ír, hogy amikor a madárinfluenza-pánik a csúcson volt az országban, eltűnt kedvenc csirkeétel-árusa, akinél finom sárgarizses csirkefalatokat lehetett kapni. Mint írja, a helyiek is kevesebb csirkét ettek, pedig a legnépszerűbb ételek közé tartozik. Tavaly őszre már megszokták a betegséggel kapcsolatos híreket, pláne miután Takszin Sinavatra kormányfő televíziós adásban evett csirkét. A blogoló nagy örömére új csirkeétterem is nyílt az utcában, ahol kedvenc ételeit árulják, például a tom jum gajt, vagy khao mun gajt.

A brit férfi legfrissebb bejegyzésében orvosnál szerzett élményeit írja le, mivel influenzás lett. Nem madárinfluenzás, csak a szokásos fertőzést kapta el, de mivel evett csirkét, kissé aggódott, ezért felkereste a helyi klinikát. A doktor megkérdezte mit evett. "Csirkét" - válaszolta. "Kacsát evett? Nem, csak csirkét - mondta. Végül kapott gyógyszert, köhögésre, lázra, influenzára és antibiotikumot is. Összesen 300 bahtért (körülbelül 1600 forint). Mint írja ez nagyon olcsó, ahhoz képest, hogy Bangkokban volt, amikor egy ujjficam miatt 4000 bahtot (körülbelül 21 500 forint) kellett kifizetnie a vizsgálatért, miközben összesen 6000-8000 bahtot (körülbelül 30-40 ezer forint) keres havonta.

Csirkeelvonás

Fotó: MTI
Fotó: MTI

"Hetek óta nem ettem csirkét, és elvonási tüneteim vannak. Már azon gondolkodom, hogy külföldre megyek, hogy ehessek végre egy jó currys csirkét" - írja Idil Jans, a metroblogging, egy isztambuli blogkör tagja, januári bejegyzésében. A blogoló lesújtó véleménnyel van a fenyegetésre későn reagáló török hatóságokról, és a kormányról, amely a sajtó nyilvánossága előtt tartott csirkevacsorát, hogy tudatosítsa: nyugodtan lehet enni baromfihúst. Még az újságírókat is megkínálták - írja. Tavaly októberben - nem sokkal ez első esetek után - ugyanez a naplóíró arról számolt be, hogy általános pánik van, és megugrott az influenza-gyógyszerek forgalma.

Ugyanezen a blogon Metecem azt írja, egyesek nagyon komolyan veszik a fenyegetést, mások viszont egyáltalán nem törődnek vele. Egy fickó például azzal kérkedett a hírekben, hogy megállította a madárinfluenzát a Márvány-tenger térségében, azzal, hogy időben leölte pulykáit, egy asszony pedig azt hajtogatta, hogy megfőzi az elhullott baromfikat - amelyekkel amúgy a gyerekei játszanak az udvarban -, mert kár lenne kidobni - írja.

Mérges maláj

A malajziai reformügyi miniszter, Lim Kit Siang blogján egy hozzászóló dühös kommentárt helyezett el a madárinfluenzával kapcsolatosan - rendhagyó módon egy helyi egyetemekről szóló bejegyzés kapcsán. A hozzászóló szerint hazudik a maláj kormány, amikor arról beszélnek, hogy az egészségügyi dolgozókat beoltják tamifluval, mivel ezt a gyógyszert, csak a vírusfertőzést már megkapóknak adják. A hozzászóló szerint a maláj kormányzat egyáltalán nem készült fel a madárinfluenzára, és "isten tudja, mi történik, ha lecsap a kór Malajziára". Azon is felháborodott, hogy a kormányzat nem tartalékolt elég tamiflut.

Szókimondó közegészségügyisek

A világhálón számos madárinfluenzával foglalkozó blog található, ezek általában a betegség jellegzetességeit, a vele kapcsolatos intézkedéseket, a vírus terjedésének híreit boncolgatják, sokuk hasznos tanácsokkal és ismeretekkel is ellátja az olvasókat a témában.

Az egyik ilyen az Effect Measure (Hatásfok) nevű amerikai egészségügyi blog, amelyet "vezető közegészségügyi szakemberek" írnak, akiknek neveit "azonnal felismeri az közegészségügyi közösség". Mint írják, magán- és hálós életüket teljesen különválasztják, hogy a "lehető legjobban érvényesüljön a szólásszabadság". Feljegyzéseiket egységesen Revere-ként szignálják, Paul Revere-re utalva, aki közegészségügyi szakember volt a 18. századi Bostonban.

A szólásszabadságra vonatkozó kitétel több bejegyzésükben is teljesül, például Kína kapcsán ezt írják: "Kína bejelentette, hogy lezárja határait, hogy bent tartsa a madárkórt az országban, miközben más államok azért zárják le, hogy kint tartsák a betegséget. Jó ötletek. De egyik sem valószínű, hogy bármit is használna".

A legfrissebb fejleményekről pedig így írnak: "Az európaiak reszketnek csizmáikban, hogy bezárják csirkéiket, vagy azt tervezik, hogy bezárják őket, hogy ne kerülhessenek kapcsolatba vándormadarakkal..., de én sokkal aggasztóbbnak tartom Indonéziát. Az emberi megbetegedések csak úgy bugyognak ott, és a bugyborékok egyre gyorsabban és gyakrabban törnek fel" - írja egyikük Indonéziáról, és hozzáteszi: "Nem kezdek el itt találgatni. Túl sok dolgot nem tudunk még a vírusról. De ha mégis találgatnék (amit nem teszek), akkor azt mondanám, ez az a hely, ahol az egész majd elkezdődik."

Ballai Vince