Washington: Sérültek az emberi jogok Magyarországon

Magyarországon általános az állampolgárok emberi jogainak a tiszteletben tartása, néhány területen azonban akadtak gondok az Egyesült Államok külügyminisztériumának a 2005-ös év emberi jogi helyzetét taglaló, szerdán közzétett jelentése szerint.

A dokumentum szerint a következő emberi jogi gondok fordultak elő tavaly Magyarországon: túlzott rendőri erőszak a gyanúsítottak, különösen a romák ellen, kormányzati beavatkozás az állami médiák szerkesztés-politikai és személyi döntéseibe, antiszemita incidensek, nők és gyerekek elleni erőszak, munkahelyi nemi zaklatás, emberkereskedelem, valamint a romák elleni, társadalmi megkülönböztetés jelenségei.

A kínzások és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód című fejezet megállapítja, hogy a törvény tiltja az ilyen módszereket, ennek ellenére előfordult, hogy a rendőrség túlzott erőszakot alkalmazott gyanúsítottak, különösen romák ellen, ütlegelte vagy zaklatta őket. A rendőri túlkapások száma valamelyest nőtt, de ezt megfigyelők annak tulajdonítják, hogy nagyobb a hajlandóság az ilyen esetek jelentésére. 2005 első felében 34 rendőr ellen emeltek vádat testi sértés és 6 ellen pedig erőszakot alkalmazó kihallgatás vádjával. Nem kormányzati szervek becslése szerint a rendőri visszaélések áldozatainak a fele roma.

A szólásszabadságot és sajtószabadságot törvény biztosítja és a kormány általában tiszteletben tartja ezeknek a jogoknak a gyakorlását, ugyanakkor befolyásolta az állami médiák szerkesztés-politikai és személyi döntéseit - olvasható a jelentésben.

A független média aktív szerepet játszott és a nézetek széles körét fejezte ki korlátozások nélkül. Az állami tulajdonú médiába való beavatkozás 2005-ben azonban továbbra is gondot okozott. Számos állami tulajdonú rádiót és televíziót irányítanak az arányos politikai képviselet alapján államilag kinevezett, közszolgálati felügyeleti testületek. A Népszava 2004-ben azt jelentette, hogy a magyar közszolgálati rádió elnöke a kommunista időszakban titkos ügynök volt, de ezek az állítások sosem nyertek bizonyítást, és széles körben vélekedtek úgy, hogy politikai indítékú kísérlet volt a lejáratására, mivel még az előző kormány nevezte ki. Megbízatásának júliusi lejártakor, vita támadt a felügyeleti testület elnöke és más tagjai között az ideiglenes utódlásról, és a felügyeleti testület elnöke a rádiónak nyújtott kormánytámogatás megvonásával fenyegetődzött.

Az Országgyűlés elnöke bizottsági vizsgálatot kezdeményezett az ideiglenes vezetés törvényességéről. Az elektronikus újságírók magyar szövetsége, egy szakmai szervezet, az országgyűlési vizsgálatot úgy jellemezte, mint a közszolgálati média ellen irányuló fenyegetést. Az ellenzéki politikai pártok továbbra is bírálják az állami tulajdonú médiák kormánypárti hírszolgáltatását - áll a jelentésben.

Az antiszemita incidensek csökkenése ellenére, a 80-100 ezres zsidó közösség aggodalmának adott hangot néhány sajtóorgánumban, a közbeszédben és a kódolt politikai beszédekben mutatkozón antiszemitizmus miatt. A Vasárnapi Újság néhány műsorát azért bírálták, mert antiszemita nézeteket valló vendégeket szólaltattak meg. A Magyar Demokrata hetilap folytatta olyan szerzők cikkeinek megjelentetését, akik tagadják a holokausztot, és rendszeresen tesz közzé antiszemita cikkeket.

A jelentés gondnak nevezi a nők ellen megnyilvánuló, családon belüli erőszakot és egy kutatási felmérésre hivatkozik, amely szerint a nők 20 százalékát fenyegették meg erőszakkal vagy vált erőszak áldozatává. Az Ifjúsági, Családügyi és Esélyegyenlőségi tárca 24 órás segélykérő vonalat működtet a családon belüli erőszak áldozatainak, és kormányzati menhelyeken külön ágyakat tart fenn számukra.

A roma gyerekek iskolai elkülönítése gondot jelent, noha az oktatási törvények tiltják a szegregációt. Sokszor indokolatlanul utalják őket kisegítő iskolákba, így választva el őket a többi tanulótól. A becslések szerint a roma gyerekek 20 százaléka vesz részt ilyen oktatásban és 700 ilyen szegregált osztály létezik.

Magyarországon az emberkereskedelem továbbra is gondok forrása volt. Magyarországról, Magyarországra és Magyarországon át egyaránt csempésznek embereket. A magyarországi áldozatok éves számát 3-4 ezer főre becsülik. A legveszélyeztetettebbek a felnőtt korba lépő árvák, fiatal vidéki és fiatal roma nők.