A baromfimultik terjeszthették el a madárkórt

2006.03.10. 11:30

A baromfitartó nagyüzemek a felelősek a madárinfluenza elterjedéséért, nem pedig a vadmadarak - állítja egy brit civil szervezet. A Grain szerint a baromfitelepekről kikerülő trágya és takarmány révén terjedt el a madárkór szerte a világon. Többen vitatják ezt, egy az [origo] által megkérdezett állatorvos szerint viszont a járvány elterjedésében valószínűleg szerepet játszhattak az ázsiai nagyüzemek, Európába azonban minden bizonnyal a vándorló madarak hurcolták be a kórt.

A madárinfluenza emberre is veszélyes H5N1-es variánsa nem a vándorló madarak révén, hanem a fertőzött nagyüzemi baromfitelepekről kikerülő trágyával szennyezett szállítóeszközök és takarmány közvetítésével terjedt el a világon - állítja a Grain brit környezetvédő civil szervezet.

A Grain honlapján megjelent írás szerint a vírus vándormadarak általi terjedése ellen szól, hogy a fertőzött kínai vagy mongóliai területekről a vándormadarak nem Törökországba vagy Kelet-Európába vonultak, miközben a vírus erre terjedt tovább. A vadon élő madarak afrikai, ausztráliai és indiai telelőterületein nem tapasztaltak elhullásokat. A nigériai, törökországi, indiai megbetegedések pedig mind nagyüzemi baromfitelepeken törtek ki, távol a vonuló madarak gyülekezőhelyeitől.

A H5N1-es vírus a délkelet-ázsiai baromfitartó nagyüzemekben jelent meg először, és innen is terjedtek tovább - állítja a brit civil szervezet. A Grain szerint a fertőzött telepekről kikerülő, takarmánynak feldolgozott baromfitrágya is hozzájárulhat ahhoz, hogy a vírus eljusson a tavakba, a földekre és más telepekre, így terjesztve tovább a járványt.

A civil szervezet állítja azt is, hogy a baromfitelepek néhol nem tartották be a járványvédelmi előírásokat, annak érdekében, hogy minél kevesebb veszteséget szenvedjenek el. A Grain szerint Törökországban beteg tyúkokat adtak el a falusi termelőknek, akik közül áldozatokat is szedett a madárinfluenza. Indonéziában a madárinfluenza-járvány idején, a legnagyobb telepek nem engedték be területükre a járványvédelmi szakembereket. Thaiföldön pedig a vágóhídi munkások számoltak be arról, hogy túlórában kellett feldolgozniuk azokat a beteg csirkéket, amelyek madárinfluenza által fertőzött telepekről érkeztek.

Steiner Attila, a WWF Magyarország programvezetője az [origo]-nak elmondta: világszerte általános reakció, hogy a madárinfluenza megjelenése a vadmadarakkal szembeni ellenérzéssel párosul.  A nagyüzemi baromfitartóknak, a vírus elterjedésében játszott szerepével viszont keveset foglalkoznak, annak ellenére, hogy a világméterű baromfi-kereskedelem napok alatt bárhova eljutattja a vírust. Steiner hozzátette: ember vadmadártól még sehol nem fertőződött meg, így vadmadarak elleni intézkedésekre Magyarországon sincs szükség. A WWF ezzel arra utalt, hogy az elmúlt napokban felmerült: a Balatonon fürdőzőket hangágyúkkal lehetne majd védeni a madaraktól.

A Nature februári 9-i számában megjelent, a H5N1 terjedését taglaló cikk is a vadmadarak szerepén kívüli tényezőkre hívja fel a figyelmet. A brit tudományos hetilap szerint nehéz megállapítani, hogy a vándormadarak miatt tör-e ki a betegség háziszárnyasokban, vagy vadmadarak kapják el a kórt a megfertőződött baromfitól. A Nature azt írja, hogy a baromfi-kereskedelemnek és a háziszárnyasok mozgásának fontos szerepe lehet a vírus elterjedésében. A lap szerint, ha a vándormadarak hatása valóban olyan jelentős volna, akkor az őszi vonuláskor nagyon sok fertőződés történt volna Indiában, a Közel-Keleten és Afrikában, ami azonban elmaradt.

Fodor László, a Szent István Egyetem állatorvostudományi karának dékánja szerint elképzelhető, hogy a délkelet-ázsiai telepeknek szerepük volt a járvány elterjedésben, a fertőzött trágya és víz útján ugyanis könnyen terjed a vírus. Fodor szerint különösen akkor egyértelmű a telepek felelőssége, ha egy szomszédos nagyüzemben is felbukkan a vírus. Az egyetemi tanár szerint ennek ellenére, a világjárvány elterjedésében jelentős szerepük volt a vándormadaraknak is, mivel számos esetben a vonulási útvonal mentén terjedt tovább a kór.

Németh Antal egykori főállatorvos, a Baromfi Terméktanács szakértője szerint viszont alaptalan a civil szervezetek felvetése, azt semmi nem támasztja alá. Németh elmondta: az EU-ba nem importálnak trágyát Ázsiából, mégis megjelent Európában a vírus. "A betegség olyan gyors lefolyású, hogy gyorsabban elpusztul az állat, mint hogy ürítene" - tette hozzá az állatorvos. Németh szerint a civilek érveit gyengíti az is, hogy az Egyesült Államokban sem jelent meg a kór, miközben ott is számos nagyüzemi telep található.

Szabó András

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK