Száz elhullott baromfit találtak Skóciában

Száz elhullott csirke tetemére bukkantak egy észak-skóciai baromfitelepen; a szárnyasokból nyert mintákat elküldték a Londontól nem messze működő, állatkórtani vizsgálatokra szakosodott EU-laboratóriumba, annak megállapítására, hogy nem a madárinfluenza emberre is veszélyes H5N1 vírustörzse végzett-e velük.

A BBC csütörtök esti beszámolója szerint az elhullott állatokat a Skócia északi partjai előtt fekvő Orkney-szigeteken találták egy baromfifarmon, ahol összesen négyszáz szárnyast tartottak. A telepet vesztegzár alá vették, a megmaradt állományt, amelyet nem iparszerűen, vagyis nem zárt rendszerben, hanem a szabad ég alatt neveltek, fedél alá terelték és elkülönítették. Az esetet jelentették az illetékes brit Környezetvédelmi, Élelmezési és Vidékügyi Minisztériumnak (DEFRA).

A BBC által megszólaltatott szakértők szerint a szárnyasok számos okból elpusztulhattak, igaz ugyanakkor az is, hogy az Orkney-szigetekhez közel esik Skandinávia, ahol a kór már felbukkant. Nagy-Britanniában egyelőre nem észlelték a H5N1 vírus jelenlétét, de a kormány tudományos főtanácsadója nemrég a BBC rádiónak azt mondta: valószínűleg ezt az országot is el fogja érni a madárinfluenza. Sir David King professzor szerint ha a kór megjelenik Nagy-Britanniában, könnyen járványossá válhat a szárnyasok között, ugyanúgy, ahogy például Kínában, és a járvány "öt évig, vagy annál is tovább" eltarthat.

A DEFRA a madárinfluenza terjedéséről néhány hete közzétett elemzésében egyébként azt írta: jóllehet egyre nagyobb számban érkeznek jelentések a betegség vírusának kelet-európai felbukkanásáról, továbbra is bizonytalan, hogy a H5N1 kórokozó mennyire elterjedt Ázsiában, Európában vagy azon túl. Ugyancsak bizonytalan, hogy a mind gyakoribb észleléseket a szélesebb értelemben vett térségben nem a korszerűbb diagnosztikai eljárások, illetve a kórral kapcsolatos "növekvő érzékenység" eredményezi-e - állt a brit szakminisztérium elemzésében.

A DEFRA szerint ennek következtében bizonytalan annak meghatározhatósága is, hogy a vírus "igen alacsony szinten" nem volt-e már jelen korábban is a világ több pontján anélkül, hogy észrevették volna.

Ha a madárinfluenza tömeges méretekben megjelenik a brit állományban, az a brit állattenyésztés harmadik egészségügyi katasztrófája lenne az utóbbi másfél évtizedben. A kilencvenes években a teljes brit szarvasmarha-ágazatot tönkretette a valószínűleg fertőzött táp okozta marhakórjárvány (BSE), amely a szennyezett húst fogyasztók körében is áldozatokat szedett: hivatalos adatok szerint száznál többen haltak meg a kór emberi változatában, a Creutzfeldt-Jakob tünetegyüttes új variánsában.

Öt éve pedig szinte példátlan mértékű száj- és körömfájás-járvány miatt kellett elrendelni a brit haszonállat-állomány tömeges leölését.