A balos elnökjelölt vezet Peruban

A baloldali elnökjelölt szerezte eddig a legtöbb szavazatot a vasárnapi perui elnökválasztáson. Ollenta Humala leginkább a bolíviai Evo Moraleshez, illetve a venezuelai Hugo Chávezhez hasonló ideológiát követ. Kampányában egyebek mellett a multinacionális vállalatok visszaszorítását, a kokatermesztés legalizálását, illetve a szegény indián lakosság felemelését ígérte.

A baloldali jelölt vezet a perui elnök-választáson. A dél-amerikai országban Magyarországhoz hasonlóan szintén vasárnap tartottak választásokat. A 16,5 millió szavazó elnököt, alelnököket, illetve képviselőket választhatott a 120 tagú törvényhozásba.

Az elnökválasztáson, a szavazatok 53 százalékának összeszámlálásakor a baloldali Ollenta Humala vezetett 27,8 százalékkal, de mögötte nem sokkal lemaradva ott sorakozik a másik két jelölt is: a konzervatív Lourdes Flores 26,3, illetve Alan Garcia volt elnök 25,6 százalékkal. Összesen húsz jelölt indult az elnöki posztért az első fordulóban. Mivel azonban várhatóan egyikük sem fogja elérni az 50 százalékos eredményt, május 7-én második fordulót tartanak. Az elnököt öt évre választják.

Humala vezetése erősíti a kontinensen a baloldal előretörésének az utóbbi években megfigyelhető tendenciáját. A kampányában a szegényeknek több támogatást ígérő, katonatisztből politikussá lett Humala győzelmével a Hugo Chávez-féle Venezuelához hasonló rendszerre lehet számítani Peruban is - írja a BBC News.

A választást több tízezer rendőr biztosította, ám így sem sikerült elkerülni az atrocitásokat. Humalát például tiltakozók fogadták, amikor vasárnap feleségével megjelent szavazókörében. "Ugyanolyan vagy, mint Chávez", illetve "orgyilkos" szavakat kiabálták rá a szavazóhelyiség közelében összegyűlt ellenfelei, akik miatt egy órán keresztül nem tudták elhagyni a helyiséget. Végül rohamrendőrök oszlatták szét a tömeget és menekítették ki a politikust. Távozáskor a tömeg kövekkel, gyümölcsökkel és cipőkkel hajigálta meg Humalát és feleségét.

Az elnökjelölt sokban hasonlít a venezuelai Hugo Chávezre. Eredetileg katona volt, a '90-es évek elején például a Peru keleti részében elterülő dzsungelben vezetett egy katonai bázist. A hadsereg ekkor a fegyveres felkelők ellen harcolt a térségben. Itteni tevékenysége miatt sokan emberi jogok megsértésével vádolták, de ő tagadja, hogy rosszat tett volna. A tiltakozók erre utaltak, amikor orgyilkosnak nevezték.

Humala ugyanakkor - akárcsak Chávez - maga is egy katonai puccsal hallatott először magáról: 2000-ben Alberto Fujimori kormánya ellen szervezett katonai felkelést. Ráadásul azt ígérte, szorosabbra fűzi kapcsolatait Chávez Venezuelájával. Sokban lehet ugyanakkor Evo Morales bolíviai elnökhöz is hasonlítani Humalát. Mindketten a kokatermesztés legalizálásával, illetve az Andok indiánjainak felemelésével kampányoltak.

A "Peruban folyó modern gyarmatosítás folyamatának megelőzése" érdekében történő alkotmánymódosításról beszélő, az Egyesült Államokkal tervezett szabadkereskedelmi egyezményt elutasító elnök a jelentések szerint több jelentős külföldi befektetőt is elbizonytalanított. Humala főképp az ország természeti kincseit kiaknázó multinacionális bányavállalatokat kritizálta.

A jelenleg ugyancsak baloldali vezetés - Alejandro Toledo elnök uralma - alatt lévő Peru viszonylag jó gazdasági mutatókkal rendelkezik, de a fejlődést csak nagyon kevesen érzékelik. A lakosság közel kétharmada nagy szegénységben él. Az üzleti körök leginkább a kongresszus volt tagját, Lourdes Florest látnák szívesen az elnöki székben. A 48 éves jogot végzett asszony győzelmi reményeit a Chilében diadalmaskodó Michelle Bachelet sikere fokozta.

A harmadik helyen álló Alan Garcia már volt egyszer államfő. 1985-90 közötti elnökségét a magas infláció, erőszakos lázadók aktivitása jellemezte, ennek ellenére jelentős népszerűségnek örvend. Kampányában főleg a fiatalokat igyekezett megszólítani - írja róla a BBC.