"Csak pusztaság maradt, semmi más"

Százezren vagy négyezren haltak meg Csernobil miatt? Lehetett-e bármi köze magyar kamionosok halálához az atomkatasztrófának? Mennyiben felelős a pánikért és a tömeges abortuszokért a balesetet követő, felszínes tájékoztatás? Máig nem tisztázott a Csernobil körüli kérdések nagy része. Ma húsz éve, hogy felrobbant az erőmű négyes blokkja - állítólag soha többé nem lesz ehhez hasonló tragédia.

"Állandóan pizzát ettünk. A baleset után hónapokon keresztül küldték az ételmintákat. Az egyik pizzéria naponta többet is küldött, a feltétet ugyanis külföldről rendelték, ahol állítólag nagyobb volt a dózis" - elevenítette fel az [origo]-nak a 20 évvel ezelőtt történteket Koblinger László, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgató-helyettese, aki a csernobili katasztrófa idején a Központi Fizikai Kutató Intézet (KFKI) sugárvédelmi osztályán dolgozott.

A világ legsúlyosabb nukleáris katasztrófája 20 éve, 1986. április 26-án vasárnap hajnali 1 óra 23 perckor történt: felrobbant a csernobili atomerőmű 4-es blokkja, és közel 400-szor annyi radioaktív anyag került a környezetbe, mint a hirosimai atombomba felrobbanásakor. A káros hatások elsősorban a mai Ukrajnát, Fehéroroszországot és Oroszországot érintették. A sugárzás növekedése Skóciában is mérhető volt. A sugárzó anyagok tíz napon keresztül ömlöttek a sérült blokkból, a szennyezés több mint 200 ezer négyzetkilométernyi területen szóródott szét Európában.

A radioaktív szennyezés miatt a környező településekről 116 ezer embert telepítettek ki. A leginkább érintett, 55 ezer lelket számláló Pripjaty városát 2 óra alatt ürítették ki. "Átvertek minket, azt mondták, hogy csak három napra kell elmennünk. Nem vihettünk magunkkal semmit, mindent ott kellett hagyni" - mondta a BBC-nek a most 78 éves Hanna Szemenyenko, akit az egyik szennyezett zónában található faluból telepítettek ki. A nő fél évvel később ment vissza a kiürített faluba. "Csak pusztaság maradt, semmi más. Soha nem megyek vissza, inkább meghalnék" - mondta a BBC-nek.

A baleset utáni elhárítási munkákban 800 ezer munkás, úgynevezett likvidátor vett részt, köztük a robbanás után felhúzott betonszarkofág építésében részt vevő Vlagyimir Uszatyenko, aki a BBC-nek egyebek mellett arról beszélt, hogy mindenféle tapasztalat nélkül vezényelték őket a legszennyezettebb területre. "Sokszor egyszerűen nem akartunk dolgozni, próbáltunk olyan védett területet találni, ahol biztonságban lehetünk a sugárzástól. A munkát azonban nem lehetett megtagadni, a hadsereg folyamatosan figyelt minket" - mesélte a férfi.

Az áldozatok többsége a mentésben részt vevők került ki, de több haltak meg azok közül is, akik a környező településeken éltek. Az áldozatok számáról a mai napig vita folyik. Számos becslés és tanulmány jelent meg a katasztrófa egészségügyi hatásairól: ezek 4 ezer és több százezer közé teszik a halálos áldozatok számát. A Greenpeace és több más civil szervezet által összeállított tanulmány szerint 90 ezer áldozatot követelt a baleset.

Ezzel szemben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) és a WHO tavaly szeptemberben közzétett jelentése szerint az elmúlt 20 évben a csernobili katasztrófa miatt összesen 4 ezren haltak meg, és 100 ezrek szenvedtek egészségkárosodást. A jelentés szerint a katasztrófának 50 név szerint azonosítható áldozata van: az atomerőmű azon dolgozói, akik a robbanás pillanatában haltak meg, valamint azok a mentésben részt vevő tűzoltók, akik az elszenvedett nagy dózis miatt hunytak el. A név szerint nem azonosítható, de Csernobilnak tulajdonított áldozatok számát 4000-re becsüli a WHO.

Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója állítja: Csernobilnak a társadalomra gyakorolt negatív hatása jóval nagyobb volt, mint a sugárzás közvetlen következményei. Miközben a WHO jelentése szerint a balesetnek 4 ezer halalálos áldozata lehet, addig 1986-ban a genetikai torzulástól való félelem miatt Nyugat-Európában több tízezer abortuszt hajtottak végre teljesen indokolatlanul - tette hozzá az [origo]-nak Aszódi.

Az atomerőmű körüli 30 kilométeres zóna jelenleg is le van zárva. Az erősen szennyezett területeken a szennyezett talaj fölé tiszta talajt terítettek, így mára regenerálódott a természetes környezet. A lezárt zónában a háttérsugárzás 2-20-szorosa a természetes dózisnak, ami az élővilágra semmilyen káros hatással nincs. A réti sas például kiemelkedően magas arányban van jelen a zónában. Az itt élő állatoknál nem okozott genetikai rendellenességet a sugárzás.