A pápa a kereszténység védelmére szólított fel

2006.05.28. 22:10

XVI. Benedek pápa a kereszténység védelmére hívta fel a hívőket vasárnap Krakkóban, és megbékélésre, megbocsátásra szólított fel az auschwitzi haláltáborban tett látogatásán.

A katolikus egyházfő csaknem egymillió ember előtt mutatott be szabadtéri szentmisét a krakkói belváros közelében fekvő Blonie-mezőn vasárnap délelőtt. A latinul és lengyelül tartott istentiszteleten, amelyen csaknem kétezer pap, köztük 16 országból érkezett 20 bíboros és csaknem 150 püspök és érsek koncelebrált, részt vett Lech Kaczynski lengyel elnök, Kazimierz Marcinkiewicz kormányfő, valamint a Nobel-békedíjas Lech Walesa volt államfő is.

XVI. Benedek ismét megemlékezett szentbeszédében lengyel elődjéről, Karol Wojtyláról, aki hosszú időn át Krakkó püspöke volt. "Krakkó, Karol Wojtyla és II. János Pál városa, az én Krakkóm is" - mondta a hívők örömujjongása közepette a bajor pápa. Kérte a lengyeleket, hogy maradjanak hűségesek elődje emlékéhez, aki "rendkívüli erővel és hatékonysággal" védelmezte a hitet.

Négynapos lengyelországi látogatásának utolsó programpontjaként XVI. Benedek pápa felkereste vasárnap délután az egykori auschwitzi náci haláltábort, ahol 1,5 millió embert öltek meg a második világháború éveiben, túlnyomórészt zsidókat.

A katolikus egyházfő összekulcsolt kézzel, egyedül haladt át a tábor kapuján, amely a hírhedt cinikus feliratot viseli: "Arbeit macht frei" (A munka szabaddá tesz). Harangszó kísérte útját, amint bíborosok, érsekek kíséretében végigment a táboron, amely a nemzetiszocialista terror és a holokauszt jelképévé vált. Imádkozott és gyertyát gyújtott az egykori kivégzőfalnál, ahol annak idején foglyok ezreit lőtték agyon a megsemmisítő tábor őrei.

Forrás: MTI
XVI. Benedek egykori táborlakókkal találkozott

Egy hajdani barakk előtt üdvözölte a holokauszt túlélőinek egy 32 fős csoportját, köztük lengyeleket, zsidókat, romákat. Később megtekintette azt a szűk, sötét cellát az egyik táborépület alagsorában, amelyben Maksymilian Kolbe lengyel ferences atya raboskodott és halt éhen, miután önként elfoglalta egy fogolyszökés miatt elrendelt büntetőakció keretében halálra ítélt nagycsaládos ember helyét az úgynevezett éhségcellában. Önfeláldozó tettéért 1982-ben szentté avatták Kolbét.

A pápa német nyelven imádkozott az egykori "halálgyárban", az Auschwitz-Birkenau táborban, majd beszédet mondott a nemzetiszocializmus áldozatainak emlékműve előtt, a krematórium romjainak közvetlen közelében. "Szinte lehetetlen beszédet mondani ezen a szörnyű helyen, amely az Isten és az ember ellen elkövetett bűntények halmazának helye, és amelyhez nincs fogható a történelemben. Különösen nehéz azonban egy kereszténynek, egy pápának, aki Németországból jön" - mondta. Kijelentette: úgy érezte, nem tehette meg, hogy ne keresse fel e helyet a német nép fiaként, annak a népnek a fiaként, amely felett bűnözők egy csoportja hazug ígéretekkel, a terror erejével és megfélemlítéssel megszerezte a hatalmat. A 79 éves egyházfő megbékélésre és megbocsátásra szólított fel beszéde végén.

Forrás: MTI
XVI. Benedek

Joseph Ratzinger most látogatott el először pápaként a lengyelországi Oswiecim (német nevén Auschwitz) holokauszt-emlékhelyére. Pápasága előtt azonban már kétszer is felkereste a Krakkótól hatvan kilométernyire nyugatra fekvő Auschwitzot és annak Birkenau nevű altáborát.

Megfigyelők kiemelik XVI. Benedek látogatásának jelképes jelentőségét. Utalnak arra, hogy a német egyházfő, noha nem önszántából, hanem egy 1936-os törvény által kényszerítve és vonakodva, de tagja lett 14 éves korában a Hitlerjugend náci ifjúsági szervezetnek, majd a háború legvégén besorozták a német hadseregbe is, bár harcokban nem vett részt. Egy korábbi auschwitzi látogatásán azt mondta, hogy a nácizmus brutalitása láttán érett meg benne annak idején a döntés, hogy papi pályára lép, s a szeretet vallásának szenteli életét.

A pápa este nyolc órakor indul vissza a krakkói repülőtérről Rómába.

KAPCSOLÓDÓ CIKK