Phenjan 2002-ben beismerte, hogy ügynökei elraboltak 13 japánt, s ötnek közülük engedélyezte is a hazatérést, mondván, hogy a többi nyolc már meghalt. Japán részről nem érték be ezzel a bejelentéssel, bizonyítékot követeltek a nyolc személy haláláról, és hangot adtak annak a feltételezésnek, hogy Észak-Korea a jelzettnél több személyt raboltatott el. Az elraboltakra azért volt szükség, hogy részt vegyenek a Japánba átdobni szándékozott észak-koreai titkos ügynökök felkészítésében.
A most jóváhagyott törvény felhatalmazza a kormányt arra, hogy megtiltsa észak-koreai hajók befutását japán kikötőkbe, s leállítsa a lakossági pénzátutalásokat, amelyekre a súlyos gondokkal, ezen belül valutahiánnyal küszködő észak-koreai gazdaságnak komoly szüksége van.
Gazdasági előnyöket az atomválság megoldásáért
Eközben a Phenjan elleni gazdasági szankciók feloldására kérte pénteken Washingtont Kim De Dzsung volt dél-koreai elnök, mert szerinte az segítene megoldani az észak-koreai atomprogram körüli válságot.
"Észak-Koreának teljesen fel kell hagynia atomfegyverprogramjával, és alaposan ellenőrizni kell, hogy ez megtörtént-e. Ezért cserébe az Egyesült Államoknak garantálnia kell Észak-Korea biztonságát és fel kell oldania a vele szembeni szankcióit. Miután mindkét ország bizalmatlan a másikkal szemben, egy időben kell megtenniük e lépéseket" - jelentette ki Kim 15 Nobel-békedíjas személyiség találkozóján, amelyet Kvangdzsu városában tartottak.
Kim, akinek 2000-ben ítélték oda a Nobel-békedíjat, mert sikerült történelmi jelentőségű találkozót tartania Kim Dzsong Il észak-koreai vezetővel, arra is felszólította az Egyesült Államokat és Észak-Koreát, hogy tartsa tiszteletben az Észak-Korea okozta atomválság megoldásáról folyó hathatalmi tárgyalásokon tavaly szeptemberben született megállapodást. Eszerint Phenjan segélyekért és biztonsági garanciákért cserébe felhagy atomprogramjával.