Csalódást keltő "hegyi beszédről" írnak a lapok Bush kapcsán

Főleg az '56-os forradalom és a szabadságvágy méltatását emelik ki a budapesti Bush-beszédről szóló tudósításaikban az európai lapok. Többen ugyanakkor sántának ítélték az '56 és a mai Irak közé húzott párhuzamot, és elismerően írtak arról, hogy Sólyom László Bush orra alá dörgölte a terrorizmus elleni harc és a nemzetközi jog között fennálló ellentmondásokat. Volt, aki csalódást keltő "hegyi beszédről", "Canossa-járásról", számító gesztusról vagy éppen a diktatúrák ellenzőjének a szerepében tetszelgő Bushról írt.

"Hegyi beszéd"

Az európai lapok több kritikát fogalmaztak meg George W. Bush budapesti látogatásával, pontosabban az amerikai elnök Gellért-hegyi beszédével kapcsolatban. A lapokban visszatérő motívum az elmaradt magyarázat az USA '56-os semmittevése miatt, illetve az '56 és a mai Irak között húzott suta párhuzam.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung azt emelte ki, hogy a magyar köztársasági elnök az osztrák politikusoknál - akikkel előző nap Bécsben tárgyalt Bush - határozottabban és egyenesebben, "az erkölcsi jogcím bizonyosságának" tudatában figyelmeztette az amerikai elnököt arra, hogy a terrorizmus elleni harc csak akkor lehet sikeres, ha összhangban áll a nemzetközi joggal. A svájci Neue Zürcher Zeitung ezt a megjegyzést a nagyon egészséges amerikai-magyar viszony megnyilvánulásának tartja.

"Canossa-járás" és megbízhatóbb szövetséges

Bush "Canossát járt, anélkül, hogy ezt igazán felfogta volna" - írta a látogatásról a Süddeutsche Zeitung, amely szerint az elnököt Budapesten emlékeztették "Amerikának a magyarországi felkelésben játszott dicstelen szerepére", a forradalom cserbenhagyására. A lap szerint az iraki vállalásra nem igazán akarnak emlékezni Magyarországon, Taszár bizonytalan érzéseket kelt, Guantánamo sokakat emlékeztet a gulagra, és "a szigorú államfő, Sólyom László ezért is intette meg nyilvánosan amerikai kollégáját".

A Berliner Zeitung kommentárja "a szabadság és a zsarnokság szakértője (egy személyben megtestesülő) ritka esetének" nevezte Busht, de mint írja, a "Gellért-hegyen összegyűlt közönség a magyarországi felkeléssel kapcsolatban kénytelen volt megelégedni néhány improvizált megjegyzéssel". A Die Welt "számító gesztusnak" tartja, hogy Bush az amerikai törvényhozás részleges megújításának évében jött el Budapestre. A lap szerint ezzel a nagy befolyású demokrata Tom Lantosnál akartak jó pontokat szerezni. A lap emellett jóvátételnek is tartja a látogatást '56-ért.

A szintén osztrák Kurier az USA '56-os semmittevését emlegette, és arról írt, hogy az utóbbi időben Magyarország az Egyesült Államok megbízhatóbb partnerének bizonyult, mint a hagyományosan annak számító Lengyelország.

G8-előszél, maga is megszálló

Az orosz lapok már a G8 három hét múlva sorra kerülő szentpétervári csúcstalálkozója bevezetőjének tekinti az amerikai elnök budapesti látogatását. A Nyezaviszimaja Gazeta szerint Washington a magyar forradalmárok sírjai előtt emlékeztet a szabadságra, és állítja példakén Magyarországot az összes nép, köztük Oroszország elé is, amely nem büszkélkedhet a demokráciához vezető átmenettel. A Vremja Novosztyejnek az tűnt fel, hogy Bush kerülte az oroszellenes retorikát budapesti beszédében - a G8-csúcs miatt.

A Moszkovszkije Novosztyi beszámolt arról is, hogy szélsőjobboldaliak megpróbáltak eljutni az 1956-os koszorúzás helyszínére, s ezzel emlékeztetni az Egyesült Államok 1956-os "áruló magatartására", amely nem vállalta a magyarok támogatását a Szovjetunióval való konfliktus árán. A Vremja Novosztyej ugyanakkor egy orosz kutatót idézett, aki szerint "hivatalosan az amerikaiak hangoztatták, hogy nem avatkoznak be a magyarországi eseményekbe, de a Szabad Európa és más rádiók, amelyeknek a felkelők hittek, azt ígérték, hogy a segítségükre sietnek".

A belgrádi lapok azt emelték ki az elnöki látogatásból, hogy Bush az "új Európa" igazi szimbólumának nevezte Magyarországot, és Gyurcsány Ferenc az Egyesült Államokkal kapcsolatos európai sztereotípiáktól való megszabadulásra szólított fel. A Politika szerint az amerikai elnök látogatása az Egyesült Államok "kételyek övezte" terrorizmusellenes harcának árnyékában zajlott. Több belgrádi lap idézte Tamás Gáspár Miklós filozófustól azt a gondolatot, hogy az 1956-os forradalomról nem egy olyan ország első emberének kellene beszélnie, amely maga is megszálló.

Sánta párhuzam és hegyi beszéd

Sántít a párhuzam, amelyet a demokrácia terjesztőjének és a diktatúrák ellenzőjének a szerepében tetszelgő Bush a mai iraki helyzet és az 1956-os Magyarország között húzott - állítja a Lidové Noviny. A cseh lap szerint mindkét esetben a zsarnokság elleni harcról van ugyan szó, ám a magyar felkelés népfelkelés volt, alulról indult, Irak esetében viszont külföldről hozták be a szabadságot. Hasonlóan vélekedett az osztrák Der Standard is, amely szerint ironikus volt, hogy a beszéd helyszíne az 1848-as márciusi forradalom utáni elnyomás szimbóluma, mert az osztrákok az ott felállított ágyúikkal tartották sakkban a várost.

Az erdélyi Krónika "hegyi beszédről", ír, amelyben azonban csalódni kellett, viszont jól esett hallani az '56-os forradalmárok dicséretét és Petőfi sorait. A román lapok nem kommentálták a beszédet, tudósításaikban a kommunizmusnak adott kegyelemdöfésről, a fogadtatás "győzedelmes jellegéről" és arról írtak, hogy Bush a magyar demokráciát ünnepelte.