Rosszra nevel a "super size nemzet"

Tovább nő a "super size" nemzet: a napokban lépi át a bűvös 300 milliós határt az Egyesült Államok népessége - írja a brit Independent. Kutatók azonban a növekedés árnyoldalaira figyelmeztetnek: az amerikai fogyasztói társadalom már maga is jelentős hatással van a világ természeti környezetére, és beláthatatlanok a következményei, ha a feltörekvő hatalmas népességű országok lakosai is átveszik az amerikai fogyasztási szokásokat. A szakemberek szerint ez azt jelzi, hogy a nyugati gazdasági modell hosszú távon nem fog működni.

A napokban lépi át a 300 milliót az Egyesült Államok népessége. A kerek szám elérése feltétlenül mérföldkő, az azonban már kérdéses, hogy ünnepelésre vagy inkább aggodalomra ad okot - írja az Independent.

Egyes amerikai megfigyelők azzal ünneplik a 300 milliós határ túllépését, hogy az Egyesült Államok talán az egyetlen fejlett állam, ahol a gazdasági növekedést jól láthatóan növekvő számú lakosság támasztja alá. Sok szakértő ugyanakkor azt mondja, ennek a határnak az átlépése arra figyelmeztet, hogy újra kell értékelni azt a páratlan fogyasztást, amit a világ legnagyobb gazdasága és harmadik legnépesebb nemzete szippant fel. Ez ugyanis a világ gyors ütemben feltörekvő országai - különösen Kína és India - esetében fenntarthatatlan.

Egy átlagos amerikai állampolgár messze többet fogyaszt el a bolygó tartalékaiból, mint a világátlag: több mint négyszer annyi energiát és közel háromszor annyi vizet használ fel, illetve több mint kétszer annyi hulladékot és ötször annyi széndioxidot termel. A világ öt százalékát kitevő amerikai népesség használja fel a világ energiatermelésének 23, hústermelésének 15, papírtermelésének 28 százalékát. Az egyre növekvő amerikai népességgel mind többen lesznek a gyakran korlátozott erőforrásokat extrém mennyiségben elfogyasztók.

Ennek globális hatása az egész világban érezhető - idézi az Independent Victoria Markhamot, a Centre for Environment and Population (az emberi fogyasztásnak és a környezetnek a kölcsönhatásait vizsgáló kutatóintézet) igazgatóját. "Az Egyesült Államok 'super size' (nagy adag) nemzetté válik, életmódját jól jellemzi a 'super size' étvágy mind az élelemre, a lakóházakra, a földterületre, a javak elfogyasztására. A mai Amerikát a 'mind többen mind többet' jellemzi a legjobban - előttünk még egyetlen generáció sem tapasztalta a természeti kincsek ilyen mértékű napi szükségletekhez való felhasználását, sem azt, hogy ez milyen jelentős mértékben hat ki a földi életet fenntartó természeti rendszerre" - mondta a lapnak Victoria Markham.

Lester Brown, a washingtoni Earth Policy Institute igazgatója szerint bármikor a múltban ünneplésre adott volna okot egy ilyen álomhatár elérése, de 2006-ban nem. A növekvő népességgel ugyanis mindenkinek egy kicsivel kevesebb jut a "erőforrás-pitéből". "Vízhiányt okoz, egyre több termőföldet használnak másra, mint élelemtermelésre, közlekedési dugók alakulnak ki, több lesz a szemét, túlhalásszák a vizeket, túl nagy tömeg terheli a nemzeti parkokat, egyre erősebb a függés az importolajtól, és egy sor más hatás, amelyek miatt egyre rosszabb lesz az életminőségünk" - állítja a kutató.

Brown szerint ráadásul egyre inkább mintául szolgál az amerikai fogyasztói társadalom a világ többi részének, amelyhez nem kis mértékben járultak hozzá azok a külpolitikai döntések, amelyek éppen hogy a korlátozottan rendelkezésre álló természeti kincsek megszerzésének bebiztosítását szolgálták. "Mindig úgy gondoltunk a fejlődő országokra, mint amelyek nem fogyasztanak túl sokat... Ez azonban kezd megváltozni, és egyre inkább úgy viselkednek, mint mi, kereseteik is egyre inkább megközelítik a miénkét" - figyelmeztet Lester Brown.

A kutató szerint, ha a kínai gazdasági növekedés tartja az évi 8 százalékos iramot, akkor 2031-re az ottani keresetek mértéke eléri a 2004-es amerikai keresetekét. Ekkorra a kínai népesség közel másfél milliárdos lesz. Ha a népességgel felszorozzuk a fogyasztás jelenlegi adatait, akkor 2031-re a kínai papírfogyasztás a világ jelenlegi össztermelésének kétszerese lesz, gépjárműállományát pedig 1,1 milliárdra becsülik majd. Ehhez képest jelenleg a világon összesen körülbelül 800 millió autó van. "Amit a kínai példából tanulhatunk, hogy a nyugati gazdaságmodell nem fog működni Kína esetében, és ha nem működik majd Kína esetében, akkor nem működik majd India esetében sem, és hosszú távon... nem fog működni a mi esetünkben sem" - idézte a brit lap.