Klímaháborúra készül Európa

A károsanyag-kibocsátás drasztikus, ha kell, önkényes visszafogása, a megújuló energiaforrások felhasználási arányának növelése, egységes energiapiac - ezek a fő gondolatai annak a szerdán bemutatott EU-stratégiának, amely az éghajlatváltozás várható káros hatásait igyekszik mérsékelni, megelőzni. Az EU vezetői szerint csak a szigorú stratégia betartásával kerülheti el az EU, hogy teljesen kiszolgáltatottá váljon a külső energiaforrásoknak.

Felelősség, szembesülés, új realitások - ezek voltak annak a szerdai sajtótájékoztatónak a kulcsszavai, ahol José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke bemutatta az Európai Unió új energiastratégiáját. A stratégia legfontosabb pontja - írja a BBC -, hogy felszólítja a tagországokat: 2020-ra az 1990-es szinthez képest 20 százalékkal szorítsák vissza az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.

Barroso szerint a már most is jelentős energiabehozatalra szoruló EU-nak felelősen kell eljárnia és biztosítania kell a biztonságos energiaellátás jövőjét. A stratégia sarokpontja a megújuló energiaforrások arányának növelése az energiatermelésen belül. "Európának kell egy új, mondhatnánk úgy is, posztindusztriális forradalom felé vezetnie a világot" - fogalmazott Barroso.

Az új stratégia szerint el kell érni, hogy 2020-ra a fejlett országok együttesen 30 százalékkal szorítsák vissza károsanyag-kibocsátásukat. Ennek a célnak az elérése érdekében az EU saját vállalásainak szigorú teljesítésével teheti meg az első lépést. A stratégia fő célkitűzései között szerepel, hogy 2020-ra az európai energiafelhasználás 20 százalékát megújuló energiaforrásokból biztosítsák, az autó-üzemanyagok 10 százalékát pedig biobenzinek tegyék ki.

A BBC szerint a stratégia az első lépés abba az irányba, hogy az EU-nak saját, egységes energiapolitikája legyen. Ez a következő három pillérre épülhet: szabad belső energiapiac; az alacsony szénkibocsátású technológiák terjedésének felgyorsítása; energiahatékonyság.

A stratégia készítői szerint Európa kiszolgáltatottsága még tovább nőhet. A jelenlegi 50 százalékról 65-re emelkedhet 2030-ig az unió energiaigényét külső forrásból kielégítő nyersanyagok aránya. Ez súlyos problémákat vetne fel több országban, ami különösen a héten kirobbant, az EU jelentős részét érintő orosz-fehérorosz olajválság fényében nyomasztó.

Véget érhet az aranykor

További adalékokat szolgáltat a problémához a brit Independent cikke, amely szerint az európai fejlődést évezredeken át jótékonyan segítő éghajlat megváltozása az előrejelzések szerint teljes mértékben átalakíthatja az európai életformát. Az Independent szerint a kontinens termékenységét például drasztikusan visszavetheti a klímaváltozás, olyan alapvető, európai eredetű termények veszhetnek ki, mint az olíva vagy a bor, de visszaeshet a búza, kukorica, rizstermelés hatékonysága is.

A Independent szerint a leglátványosabb változás életformánkban megy majd végbe. A Földközi-tenger térsége túl forró lesz a nyári pihenéshez, az európai hegységek pedig elveszítik hósipkájukat, így - állítja a brit lap - néhány generáció múlva az európaiak sutba dobhatják sífelszerelésüket, a társadalmaknak pedig fel kell készülniük a forróság egészségkárosító és környezetromboló hatásaira.

Az EU javaslatait az uniós tagországok kormányainak is jóvá kell hagyniuk, mielőtt érvénybe léphetnek az új szabályozások. Az unió állam- és kormányfői feltehetően márciusban tárgyalnak majd a kérdésről.