Visszatérhet a klánháborúk kora Szomáliába

2007.01.22. 14:23

Etiópiai és amerikai segítséggel elűzte az iszlamistákat a szomáliai ideiglenes kormány, pedig nekik a helyiek szerint legalább volt egy adu ászuk a klánháborúk által feldúlt országban: a vallás. Az ideiglenes kormány most a klánokra alapozva igyekszik újjászervezni a közigazgatást. Csakhogy az egymással rivalizáló csoportok miatt az elmúlt közel másfél évtizedben már 13 hasonló próbálkozás is kudarcba fulladt - írja a New York Times.

Tizenhat évet várt Szomália arra, hogy végre megint legyen kormánya. Az ENSZ dollármilliókat feccölt a sokáig minden hatalom nélküli, politikailag és földrajzilag is a perifériára szorult országba és vezetésére. Az amerikaiak pedig tíz év után erőt vettek magukon és visszatértek egykori csúfos kudarcuk helyszínére, hogy kiebrudalják az utolsó iszlamista vezéreket, akik alig pár héttel ezelőtt még az ország jelentős részét magukénak tudhatták.

Mégsem az ENSZ-en, az USA-n, de még csak nem is a gyenge ideiglenes kormányon áll, hogy az ország összeszedi-e magát, vagy megint véres háborúban hullik szét. Az országot ugyanis továbbra is nagyhatalmú klánok uralják - írja a New York Times. A klánok döntötték meg 1991-ben Szomália utolsó kormányát. A klánok alázták meg a segélyosztóként fellépő amerikai hadsereget 1993-ban. A klánok folytatták egymás között azt a véres háborút, amely számtalan emberéletet követelt, és romokba döntötte az országot az elmúlt másfél évtizedben.

Tizennegyedik nekifutás

Most pedig a klánok azok, amelyek alapján kormányozni próbál az új ideiglenes kabinet: népességbecslések - az utolsó népszámlálás 1975-ben volt - alapján igyekeznek meghatározni, hogy melyik klán mennyi parlamenti képviselői helyhez vagy miniszteri bársonyszékhez jusson. Így próbálják kihúzni 2009-ig, a választások tervezett időpontjáig. Kérdés, mekkora sikerrel. 1991 óta ez már a tizennegyedik ilyen próbálkozás, mind a 13 előző erőszakba fulladt.

Nem véletlenül. A nagyobb klánok számos kisebb alklánra, alklánok alklánjaira, sőt azok alklánjaira tagozódtak. A mogadishui Zöld vonal nevű, megfeketedett épületekkel övezett körút például a határvonal a Hader Gedil és az Abgal klánok között, akik véres akciókat vezetnek egymás ellen. Pedig eredendően egy családról van szó. Klánnak nevezik a kisebb családi közösségeket, de a nagyobb, már-már országos léptékű családi hálózatokat is. A kaotikus rendszert jól jellemzi, hogy egy-egy klán gyakran azt sem tudja, milyen kapcsolatban áll egy másikkal.

Az iszlám ernyő

Az ellentéteket eddig csak az iszlamistáknak sikerült feloldaniuk a közös vallás, az iszlám ernyője alatt, ám amikor hatalmukat megpróbálták kiterjeszteni az egész országra, a magát fenyegetett helyzetben érző Etiópia közbelépett. Az Afrika egyik legerősebb hadseregével rendelkező etiópok - amerikai jóváhagyással - egy hét alatt elsöpörték az iszlamista erőket. Pedig a helyiek szerint talán az iszlám ideológiája volt a legkézenfekvőbb válasz a klánháborúkra, amelyeket a klánalapú kormányzás - felszítva a klánok közötti versengést - várhatóan megint feléleszt. A fővárosban már most érezhető a megosztottság: az Ayr klán által felügyelt Tawfik negyedbe csak utcai ruhában merészkednek be a kormányerők, akiket ugyanakkor a Sinai városrészben örömmel üdvözölnek az Abgalok.

A klánok viszonyait nehéz átlátni. Az iszlamisták vezetői például főként az Ayr klánból kerültek ki. Az átmeneti elnök, Abdullahi Huszuf Ahmed pedig a Darod klánhoz tartozik. A Darod hosszú ideje harcban áll a Haber Gedirrel, amelynek az Ayr az egyik alklánja. Így érthető, hogy miért érzi úgy az Ayr öregek tanácsa, hogy kihagyják őket az új vezetésből.

Rozsdás flinták és 15 dolláros gépkarabélyok

Ugyanakkor az amerikaiak is egyre inkább úgy érezhetik, érdemtelenül támogatták az ideiglenes kormányzatot. Az ugyanis egyre keményebben lép fel: statáriumot vezettek be, és kis időre bezárattak két rádióadót is. Más tekintetben viszont túl puhák: miközben a leszerelést hangoztatják mint a rendezés első és legfontosabb feltételét, elnézik, hogy egyes hadurak - például az egyik leghírhedtebb, Muhammed Qanyare Afrah, aki azonban inkább parlametni képviselőnek hívatja magát - megússza néhány rozsdás flinta beszolgáltatásával.

Pedig az ország csak úgy roskadozik a fegyverektől. Mogadishu egyik piacán nyíltan árulják a nagy tűzerejú automata fegyvereket - amelyekből egyet már 15 dollárért meg lehet vásárolni. A piacot csak úgy hívják: "Égbelövők", a vásárlók ugyanis előszeretettel próbálják ki a fegyvereket egy-egy levegőbe eresztett sorozattal.

Forrás: EPA

A kormánynak gyorsan kell cselekednie. Helyi politikusok szerint, ha három hónapon belül nem tud felmutani eredményeket a kabinet, Mogadishu megint kormányozhatatlanná válik. Ráadásul az etiópiai hadsereg is már menne haza: az iszlamisták kiűzése egy dolog, de a rendfenntartás a harcias klánok uralta mogadishui utcákon már más tészta. Eiópia most azon ügyködik, hogy bevonja az Afrikai Uniót és az ENSZ-t a rendfenntartásba. Abban reménykedhetnek, hogy a másfél évtizednyi háborúskodásba belefáradt helyiek ezúttal békésebben fogadják őket, mint 1993-ban az ENSZ és az USA segíteni érkező katonáit.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK