Koszovó hamarosan függetlenné válhat

A Financial Times szerint már eldőlt, Koszovó hamarosan független állam lesz. A márciusban esedékes ENSZ-határozat  ugyan nem fogja kimondani a függetlenséget, de a nyugati államok várhatóan elismerik Koszovót, ha az kinyilvánítja önállóságát. A tartomány gyakorlatilag már nyolc éve elszakadt Szerbiától.

Koszovó néhány hónapon belül kihirdeti függetlenségét, és ezt az EU és a NATO is hallgatólagosan támogatni fogja - értesült a Financial Times. A brit gazdasági napilap vezető nyugati diplomatákra hivatkozva azt írja, a Szerbiától az 1999-es háború óta ENSZ-közigazgatás alatt álló, zömében albánok lakta tartomány azután jelenti be függetlenségét, miután a világszervezet döntést hoz jövőbeni kormányzati rendszeréről.

Oroszország tiltakozása miatt az ENSZ-határozat nem fogja kimondani Koszovó függetlenségét. A Financial Times forrásai szerint azonban az EU és a NATO tagállamai is függetlenként fogják elismerni Koszovót. Az egyik név nélkül idézett diplomata szerint "egy adott államra tartozik annak meghatározása, hogy állam-e, és a többiek dolga eldönteni, hogy ezt elismerik-e ... és itt ez fog történni".

A brit lap szerint az EU és az Egyesült Államok Koszovót tartja a legfőbb instabilitási tényezőnek Európa legkevésbé stabil térségében, a Balkánon, ezért mindenképpen szeretnék elejét venni a 2004. márciusihoz hasonló, újabb koszovói albán zavargásoknak, vagy a tartomány felosztására irányuló esetleges belgrádi kísérletnek.

Muhamet Hamiti, a koszovói albán vezetés politikai tanácsadója azt mondta: "1999 óta függetlenek vagyunk, de szükségünk van arra, hogy a nemzetközi közösség elismerje a szuverenitásunkat". Az ENSZ koszovói főtárgyalója, Martti Ahtisaari pénteken mutatta be tervezetét a nagyhatalmak képviselőinek. Tervei szerint az elképzeléseit február 2-án közölné Szerbia és Koszovó vezetőivel, hogy arról tárgyalni lehessen még azelőtt, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa márciusban meghozná döntését.

Koszovót a szerbek az ország elválaszthatatlan részének, a nemzeti szülőföldjének tekintik, ezt a tavaly ősszel elfogadott alkotmány is kimondja. A lakosság döntő többségét alkotó albánok azonban 1999 óta gyakorlatilag függetlenként élnek, saját intézményrendszert építettek ki és bojkottálják a szerb választásokat is.