Bush nyelve helyett befolyást akarnak a franciák

Vágólapra másolva!
Sok franciát aggaszt, hogy az angol egyre inkább előretör, míg a francia folyamatosan veszít a jelentőségéből. Erre utal, hogy újabb párizsi konferencia foglalkozott a francia nyelv háttérbe szorulásával. "Ahány nyelv, annyi ember"- tartja a mondás, és a franciák szerint ez a fő probléma azzal, ha a világ csak angolul beszél. Az angolok szerint azonban máshonnan fúj a szél: ha a francia lenne a közös nyelv, akkor Párizs sem aggódna annyira a sokszínűségért.
Vágólapra másolva!

Jacques Chirac francia elnök tavaly márciusban "mélységesen felzaklatva" elviharzott Brüsszelből, mert honfitársa, Ernest-Antoine Seilliere, az európai vállalkozások szövetségének elnöke "Balzac nyelve helyett Bush és Blair nyelvén szólalt fel"- írta a BBC. Chirac elnök közbeszólt franciául, hogy megkérdezze Seilliere-t, mégis miért beszél angolul. A válasz, miszerint "az üzleti élet nyelve ma az angol Európában", kicsapta a biztosítékot, így gazdasági és külügyminisztere élén Chirac kivonult a teremből.

Bár az amerikai Harvard egyetemen tanult Chirac jól ért angolul, a brüsszeli "faux pas" (ballépés) nyomán a világ újabb ízelítőt kaphatott a Franciaországban népszerű nézetből, miszerint a francia nyelv és így a francia befolyás vészesen visszaszorul a világban. A kérdéssel tavaly még a francia nemzetgyűlés is foglalkozott, amikor Jacques Myard, a jobbközép UMP (Népi Mozgalom Uniója) képviselője vizsgálóbizottság felállítását javasolta a "francia nyelv helyzetéről az Európai Unióban és a világban" névvel.

A nagy rivális

A témával foglalkozó francia elemzésekből kitűnik, hogy a probléma mélyebb gyökerű, mint a szokásos ütésváltások az angolszászokkal, amin a francia közbeszédben Nagy-Britanniát és az Egyesült Államokat értik. A párizsi értelmiség Claude Lévi-Strauss francia strukturalista antropológus gondolatára esküszik, miszerint a "nyelv meghatározza a gondolkodást is". Az aggódók szerint így a francia nyelv visszaszorulásával, a francia gondolkodásmód is teret veszít.

Ezt azonban sokan vitatják. Franciául közel 180 millióan (egyes becslések szerint 200 milliónál is jóval többen) beszélnek a világon, és ezzel a tizedik legelterjedtebb nyelvnek számít. "Sokkal meglepőbbnek tűnik a francia visszaszorulása miatti aggodalom annak fényében, hogy a II. világháború óta megháromszorozódott a franciául beszélők száma, és az angol mellett a francia az egyetlen nyelv, amelyet a világ összes országában tanítanak" - állította a franciákról szóló könyvében a kanadai Jean-Benoit Nadeau és Julie Barlow.

Az angol viszont - konzervatív adatok szerint - legalább 400 millió (egyes becslések szerint 450 milliónál is több) ember anyanyelve, míg az angolul valamilyen szinten beszélők és tanulók számát egyes becslések másfél milliárdra teszik. "Az angol minden egyes nappal előretör mint a nemzetközi kommunikáció nyelve, azzal fenyegetve, hogy egy napon univerzális nyelvvé válik" - fogalmazta meg a francia aggodalmak lényegét Hélene Carrere d'Encausse, a Francia Akadémia állandó titkára.

A politikai befolyás csökkenése

De miért baj, ha az angol válik az általános közvetítőnyelvvé? - csodálkoznak a francia felvetésekre, az idegen nyelveket beszélők listájának utolsó helyén Magyarországgal osztozó Nagy-Britanniában. Vagy miért kifogásolta Jacques Myard képviselő, hogy az Európai Központi Bank francia elnöke "nemzetisége ellenére nem átallott többször is angolul felszólalni az Európai Parlamentben"?

Franciaországot aggodalommal tölti el az Európai Unión belüli befolyásának csökkenése, mint az kiderült az európai alkotmányt elutasító, 2005-ös népszavazás vitája során is. A legutóbbi bővítésekkel - a skandináv, majd a kelet-európai országok felvételével - egyre inkább az angol nyelv használata terjedt el az unión belül. Párizsi kifogások szerint Brüsszelben mind több dokumentumot csak angolul készítenek el, míg korábban a francia nyelv és Franciaország dominanciája megkérdőjelezhetetlen volt.

Forrás: EPA

Tyúk vagy a tojás

A probléma kezelésére egyelőre senki sem tett igazán hatékony javaslatot. Édouard Balladur, a francia nemzetgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerint "a francia nyelv védelme sziszifuszi küzdelem egy olyan korban, amikor a francia gazdasági erő és befolyás már nem olyan, mint egykor". Az angol nyelv előretörése - brit vélemények szerint - pedig éppen hogy a gazdasági befolyás előretörésének és nem a nyelvtanfolyamoknak köszönhető.

A fanyalgók mindenesetre gyakran teszik hozzá a La Manche-csatorna brit oldalán, hogy fordított helyzetben a franciák nem aggódnának ennyire a francia nyelv túlsúlya miatt. Eközben a világ, úgy tűnik, nem fogadta meg a felvilágosodás kori író és filozófus Voltaire gondolatait, aki szerint "Európa minden nyelve közül a franciának kell a legelterjedtebbnek lennie, mert ez a nyelv valamennyi közül a legtisztább és legvilágosabb".

Izsák Dániel