A kiotói egyezmény folytatását sürgeti az EU

Bár csak 2012-ben járnak le az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését célzó kiotói egyezmény célkitűzései, az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosa szerint itt az ideje egy új megállapodásról tárgyalni. Ehhez szeretné megnyerni az amerikaiakat is.

Visszafognák a gázokat

Akár szimbolikusnak is tekinthető, hogy az Európai Bizottság környezetvédelemért felelős tagja, Stavros Dimas épp az Egyesült Államokban szólított fel arra, kezdődjenek tárgyalások egy olyan világszintű, átfogó éghajlat-változási megállapodásról, amely a kiotói jegyzőkönyv helyébe lép. A két éve hatályos, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését célzó egyezmény célkitűzései ugyanis 2012-ben lejárnak. Dimas bejelentésének helyszíne azért lehet jelképes, mert az Egyesült Államok annak ellenére nem írta alá a megállapodást, hogy ott bocsátják ki a legtöbb ilyen gázt.

Az Európai Bizottság közleménye szerint az uniós biztos magas rangú kormánytisztviselőkkel és kongresszusi tagokkal tárgyal az ügyben. "Rendkívül fontos, hogy az Egyesült Államok és más nagy kibocsátó országok részt vegyenek ezen erőfeszítésekben" - jelentette ki Damos, megjegyezve, biztatónak tartja, hogy az Egyesült Államokban gyorsan nő az érdeklődés az Európában már bevett gyakorlatnak számító kibocsátáskereskedelem iránt. Ennek lényege, hogy az egyes iparágak számára megszabják, mennyi gázt bocsáthatnak ki. Amelyik cég kibocsátása kevesebb, attól pénzért vehet kvótát a szennyezőbb vállalkozás.

Damos azért lehet bizakodó, mert a klímaváltozás ügyében eddig a kutatók túlnyomó többségének véleménye ellenére is meglehetősen szkeptikus George Bush amerikai elnök hangnemet váltott. Bush például legutóbbi programbeszédében az üzemanyag-fogyasztás csökkentésére szólított fel. Emellett több államban - például Kaliforniában - is beindultak kibocsátáskereskedelmi próbálkozások.

Az Európai Unió január 10-én ismertette stratégiáját, amely az éghajlatváltozás várható káros hatásait igyekszik mérsékelni, megelőzni. Az új stratégia szerint el kell érni, hogy 2020-ra a fejlett országok együttesen 30 százalékkal szorítsák vissza károsanyag-kibocsátásukat. Ennek a célnak az elérése érdekében az EU saját vállalásainak szigorú teljesítésével teheti meg az első lépést. A stratégia fő célkitűzései között szerepel, hogy 2020-ra az európai energiafelhasználás 20 százalékát megújuló energiaforrásokból biztosítsák, az autó-üzemanyagok 10 százalékát pedig biobenzinek tegyék ki.

Több szakértő is felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy most már az is kevés lehet, ha összefog Európa és az Egyesült Államok. A robbanásszerűen növekvő gazdaságú Kína és India ugyanis egyre több energiát használ. Különösen előbbire jellemző, hogy a látványos fejlődés óriási környezetszennyezést is proodukált. Ha pedig ezeket az országokat nem tudják bevonni, akkor veszélybe kerülhetnek a nagyratörő célkitűzések.