Nyitva hagyta Blair az iraki brit kivonulás végét

Még 2008-ban is jelen lesznek a brit katonák Irakban annak ellenére, hogy a következő hónapokban 1600 katona térhet haza - jelentette be Tony Blair brit miniszterelnök szerda délután a londoni parlament alsóházában. Blair a teljes kivonulás határidejét nyitva hagyta.

Tony Blair brit miniszterelnök bejelentésével megkezdődhet a végjáték Irakban - kommentálta a brit sajtó az értesülést, miszerint április-május tájékán megkezdik a közel 7200, Irakban állomásozó brit katona végleges kivonását.

Blair szerdai bejelentése szerint nyár elejéig 1600 katona térhet vissza Nagy-Britanniába, a brit sajtó szerint pedig az év végéig ez a szám 3000-re emelkedhet. A brit lapok úgy tudják, hogy a kivonulást 2008 végéig zárnák le, annak függvényében, hogy az iraki hadsereg és rendőrség képes lesz-e fenntartani a rendet. Blair ugyanakkor ezt a kérdést nyitva hagyta a londoni alsóházban mondott szerdai beszédében.

Szükségtelen brit jelenlét

A Guardian szerint a bászrai brit jelenlétet már egy ideje "szükségtelennek, sőt provokatívnak" találta a katonai vezetés, de a tervezett csapatkivonás üteme így is elmarad a korábban várttól. A brit lap szerint ennek hátterében azok az iraki és amerikai aggodalmak állhatnak, melyek szerint a briteket csak az ellenőrzésük alatt álló bászrai térség érdekli Irakban.

Washingtonban, Gordon Johndroe fehér házi szóvivő megerősítette, hogy George Bush amerikai elnök és Tony Blair kedden beszéltek telefonon. A hivatalos álláspont szerint a Fehér Ház "örül, hogy a bászrai körülmények lehetővé teszik az ellenőrzés átadását az irakiaknak".

Bush a közelmúltban jelentette be, hogy 21500 katonával növeli az Irakban állomásozó amerikaiak létszámát. Az elnök Irak politikáját bírálók már le is csaptak a brit kivonulási tervek hírére. John Kerry szenátor, volt demokrata elnökjelölt szerint az amerikai kormányzatnak oda kellene figyelnie Blair új politikájára, ha már évekig mindig a brit kormányfővel példálóztak.

Sikersztori

A várakozások szerint Blair sikertörténetként fogja összegezni az iraki brit jelenlétet, amely olyan körülményeket teremtett, hogy az irakiak saját kezükbe vegyék sorsuk irányítását. A Times szerint a döntéssel Blair "jelezheti, hogy kész az amerikai kormánytól független döntéseket hozni".

Blairt az utóbbi időben már azok is támadták - elsősorban az ellenzéki konzervatívok köréből - akik korábban lelkes hívei voltak az iraki beavatkozásnak, mondván túlságosan kiszolgálja a washingtoni érdekeket.

A brit kormányfő bejelentését belpolitikai okok is motiválhatják. Egy felmérés szerint ugyanis a konzervatívok 13 százalékkal vezetnek a Munkáspárt előtt, májusban pedig választások lesznek Skóciában. Elemzők úgy vélik, hogy a posztjáról várhatóan idén nyáron távozó Blair szeretné úgy átadni a stafétabotot, hogy a miniszterelnökségét leginkább meghatározó iraki háborút - a kivonulási menetrenddel - valamilyen módon lezárja.