Szabadabb szexben és fenekelésben hisz az átlagamerikai

Többségében boldog, vallásos, a túlvilági életben hívő, de bizonyos kérdésekben egyre liberálisabb, a gyerekek alkalmankénti jó alapos elfeneklésének szükségességével egyetértő emberek - röviden ez mondható el az amerikaiakról egy tavalyi felmérés adatai alapján. A felmérés az 1970-es évek óta követi nyomom az amerikai lelket.

Amerika immár 34 éve minden évben a tükörbe néz: egy országos felmérés alapján ismerheti meg mennyire lett boldogabb, vagy éppen hányan néztek pornófilmet az elmúlt évben. A General Social Survey (általános társadalmi felmérés) 1972 óta igyekszik évről-évre rögzíteni az amerikai társadalom értékítéletének változását. Évente közel 3000 embernek 450 kérdést tesznek fel.

Engedékenyebb vagy politikailag korrektebb?

Az eredmények szerint alig változott a konzervatívnak mondott értékek megítélése a 70-es évek óta, míg bizonyos kérdésekben engedékenyebbé vált az amerikai társadalom. A marihuána-fogyasztás legalizálása például az 1980-as évek óta egyre támogatottabb. 1972-ben még alig 20, míg 2006-ban közel 35 százalék értett ezzel egyet.

A házasság előtti szex megítélése hasonlóan változott. 1972-ben az amerikaiak 35 százaléka vélte úgy, hogy a nászéjszaka előtti szex "minden körülmények között rossz", tavaly viszont már csak 25 százalék. Arra a kérdésre, hogy lehessenek-e egyetemi tanárok a homoszexuálisok tavaly a megkérdezettek közel 80 százaléka igent mondott, míg '72-ben kevesebb mint 50 százalék értett ezzel egyet.

A nagyobb tolerancia, vagy a politikai korrektség hatásaként ma az amerikaiak kevesebb mint 25 százaléka véli úgy, hogy a férfiak alkalmasabbak politikusnak, mint a nők, míg 1977-ben közel a felük hitt abban, hogy államférfi, valóban csak férfi lehet. Az 1994-ben állt legjobban a női egyenjogúság helyzete, az akkor mért 20 százalékhoz képest ismét emelkedik a férfipártiak aránya, miközben Hillary Clinton esetleges jelöltségével, az első női politikus mérkőzhet az elnöki székért 2008-ban, és Nancy Pelosi személyében először van női elnöke az amerikai törvényhozásnak.

Mélyen gyökerező konzervativizmus

A vallásosság azonban úgy tűnik erősen tartja magát az Egyesült Államokban. Az elmúlt 20 évben az amerikaiak harmada naponta, közel 15 százaléka hetente többször, 25 százaléka nem többször mint naponta imádkozott. Az elmúlt 34 évben szintén nem változott a túlvilági életben hívők aránya, ők az amerikaiak 70 százalékát teszik ki. Valamelyest csökkent arányuk, de az amerikaiak döntő többsége szerint egy jó alapos verés néha szükséges a gyermekneveléshez.

Hasonlóan alig változott az abortusz elfogadottsága is. A megkérdezettek közel 90 százaléka elfogadhatónak tartja, ha az anya egészsége veszélyben van, közel 80 százaléka a születési rendellenesség és erőszak esetén is. Az amerikaiak közel 40 százaléka rábólint az abortuszra, ha a gyerek házasságon kívül fogant, de ugyanennyi azoknak az aránya is a '70-es évek vége óta, akik bármely okból egyetértenek a magzatelhajtással.

Boldogok, de félnek éjszakánként

Az amerikaiak fele úgy véli, hogy izgalmas élete van. A felmérés szerinti legunalmasabb év 1974-ben - a vietnámi háború végjátékának, a Watergate-botrány kirobbanásának esztendejében - volt, akkor csak alig több mint 40 százalék találta izgalmasnak az életét. Az elmúlt évtizedekben közel 90 százalék gondolta nagyon, vagy igencsak boldognak magát, ami magyarázatot adhat a sztereotípiára, miszerint az amerikaiak mindig mosolyognak. Emellett azok is boldogok, akik házasságban élnek: 10 megkérdezettből 6 "nagyon boldognak" minősítette házasságát.

Van azonban néhány adat, amely nem mutat egyértelmű trendet. Éjszakánként például a megkérdezettek 35 százaléka fél kimerészkedni az utcára. A csúcs 1994-ben volt, akkor 45 százalék félt, de 2004-ig ez a szám folyamatosan csökkent, azóta ismét emelkedik. Pornófilmet pedig az amerikaiak negyede látott tavaly, míg a 80-as évek végén közel harmaduk. A legkevesebben ezt 1978-ban vallották be.

Nagyon ingadozó a különböző intézmények megítélése is. Egyedül a hadsereg megítélése jobb, mint 34 éve, de ez is erősen ingadozik. Az első iraki háború évében, 1991-ben 35-ről 60 százalékra nőtt elismertsége, majd 40 százalék alá hanyatlott, egészen 2001-ig, a New York-i terrortámadások évéig, amikor ismét megközelítette a 60 százalékot, azóta ismét zuhan. Kevesebben bíznak az egészségügyben, a sajtóban, a törvényhozásban, a vallásban, mint a 70-es évek elején.

Biztos trendnek tűnik viszont a nyomtatott sajtó visszaszorulása. Míg a '70-es években tipikus volt a New York-i metrón, újságába mélyedő amerikai - 70 százalék olvasott naponta újságot - addig ma legfeljebb a filmek őrzik ennek emlékét. 2006-ban, a megkérdezettek alig 35 százaléka vett újságot a kezébe naponta.

Izsák Dániel