Fukar keletiekkel kezd klímaháborúba az EU

Nemzetközi vezető szerepre tör az Európai Unió legújabb, globális felmelegedés elleni javaslataival. A kérdés azonban megosztja a csütörtökön kezdődő brüsszeli csúcstalálkozóra érkező tagállamokat: az EU elnöksége és több nyugati állam két, szén-dioxid-kibocsátást csökkentő intézkedés elfogadását sürgeti, míg a kelet-európai kormányok - köztük Magyarország - ezt drágállják.

Angela Merkel ambíciózus tervekkel érkezik Brüsszelbe

Bár megfigyelők szerint az Európai Unió hangulatának jót tett a tavaszi frissesség, a tél hiánya még jobban ráirányította a figyelmet a globális felmelegedésre. Angela Merkel német kancellár szerint az első fájdalmas lépés, amelyet az EU-nak a klímaváltozás ellen tennie kell, az a szén-dioxid-kibocsátás további csökkentése, hogy "megakadályozzuk az átlaghőmérséklet 2 Celsius-foknál nagyobb emelkedését".

Azt akarja, hogy a tagállamok az 1990-es szinthez képest 20 százalékkal csökkentsék szén-dioxid-kibocsátásukat 2020-ig. Ezt a vállalást csak tárgyalási alapnak tartja a 2012-ben lejáró kiotói egyezmény utáni helyzetről szóló nemzetközi tárgyalásokhoz, ahol már 30 százalékos csökkenést akar, amennyiben ezt más nagy kibocsátók - mint például India, Kína és az USA - is elfogadják.

A szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről szóló terv "haladó, és Kiotóhoz képest radikálisnak is mondható, összhangban van a tudósok által javasolt 15-30 százalékos csökkenéssel" - kommentálta az EU javaslatát az [origo] kérdésére Kardos Péter, az Energia Klub programvezetője. Az EU a világ szén-dioxid-kibocsátásának 12-15 százalékáért felelős.

Kelet-nyugati törésvonal

A Financial Times szerint a "kelet-nyugati megosztottsággal" fenyegető másik környezetvédelmi javaslat, hogy a tagállamok 2020-ig kötelezően 20 százalékra növelnék a megújuló energiaforrások (szél-, nap-, vízenergia) arányát. 2004-ben ez az arány 6 százalék volt az EU-25-öknél. 

Ezt ellenzi Lengyelország, Csehország és Magyarország is, mert túlságosan költségesnek tartják. "Ez ésszerűtlen és értelmetlen. Már kinőttünk az ötéves tervekből" - kommentálta a javaslatot Mirek Topolánek cseh miniszterelnök. "Tekintettel kell lenni arra, hogy a tagországok nem egyformán gazdagok megújuló energiaforrásokban" - mondta Göncz Kinga külügyminiszter.

A javaslatot azonban nem találta "földtől elrugaszkodottnak" az Energia Klub programvezetője. "A lehetőség a megújuló energiaforrások nagyobb használatára adott még Magyarországon is, csak politikai akarat kellene hozzá" - mondta Kardos Péter. 

EU-diplomaták szerint aggályosnak tartja a javaslatot Franciaország és Finnország is. Mindkét államban jelentős az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiatermelés - Franciaországban közel 80 százalék az atomenergia aránya - és szerintük ezt is figyelembe kellene venni.

Merkel útelágazása

A klímaváltozás és a megújuló energiaforrások kérdése azt követően került az európai politikai napirend élére, hogy a szakértők mind hangosabban kongatták a vészharangot, de a magas olajárak és az energiafüggés miatti aggodalom is lökést adott ehhez. A klímaváltozás politikai szempontból is fontos az EU-nak, amely - ha katonailag és gazdaságilag egyre kevésbé képes is erre - a környezetvédelem terén még vezető szerepet játszhat a világban.

"Mennyiségi szempontból, ezekkel a vállalásokkal Európa vezető helyre kerül nemzetközileg. Meggyőződésünk, hogy az ehhez kapcsolódó innovációnak Európából kell érkeznie" - mondta Angela Merkel. Úgy fogalmazott, hogy "Európa rendkívül fontos útelágazáshoz érkezett". A kancellár szerint, ha most határozottan cselekszik Európa, még van esély, hogy "hatékonyan felvegyük a harcot a klímaváltozás káros következményei ellen".

EU-diplomaták szerint elképzelhető egy olyan megoldás is, amely szerint az EU elkötelezi magát, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energia összességében legyen 40-45 százalék az EU egészére nézve, és ebbe a megújuló energiaforrások mellett az atomerőművek, valamint a tisztább, új generációs szénerőművek is beszámítanának.

Merkel szigorúbb elképzelését támogatja Nagy-Britannia, Svédország és José Manuel Barroso az Európai Bizottság (EB) elnöke is, aki szerint "az Egyesült Államoktól Oroszországig azt kérdezik, hogy komolyan gondolja-e Európa a klímaváltozás elleni fellépést".

Csúszós lejtőn Barroso

De komolyan gondolja-e Barroso a klímaváltozás elleni fellépést? - szegezte a kérdést a brit sajtó az EB elnökének, akinek a héten magyarázkodnia kellett nagy szén-dioxid-kibocsátású Volkswagen Touareg terepjárója miatt. Azzal vádolták, hogy míg bort iszik, vizet prédikál.

"Soha nem beszéltem arról, hogy bárkinek rólam kellene példát vennie - napjaink moralizáló hozzáállásával nem értek egyet" - védekezett Barroso. Az EB elnökének terepjárója 356 gramm szén-dioxidot bocsát ki kilométerenként, míg az általa vezetett testület 130 grammos felső határt akar szabni a személyautók kibocsátására 2012-ig.

Barroso szerint a klímaváltozás "kollektív cselekvést" igényel, és ha az egyén szén-dioxid-kibocsátása kerülne a középpontba, az "csúszós lejtő" lenne. "Ha elkezdünk bizonyítványt osztani a jó ökológiai viselkedéséről, akkor holnap már azt is meg fogjuk határozni, hogy milyen a helyes családi és a szexuális élet" - tette hozzá.

Izsák Dániel