Faji háború boríthatja vérbe a bandák fővárosát

Többen az amerikai városok jövőjéért aggódnak a Los Angelest egyre inkább vérbe borító bandaháborúk láttán. A város fekete és latin bandái a területért harcolnak, a csoportok közti leszámolások pedig sok ártatlan áldozatot követelnek. A társadalomba egyre inkább integrálódó feketék mellett egyre nagyobb problémát jelentenek a spanyol ajkú bevándorlók, akik szépen lassan Amerika legnagyobb kisebbségévé váltak.

A Mara Salvatruchával egyre több banda versenyez

"A latin banda tagjai feketét akartak ölni. Bárkit, csak fekete legyen" - áll a Los Angeles-i rendőrség Cheryl Greenről szóló jelentésében. A 14 éves lány éppen a barátaival beszélgetett, amikor többször belelőttek. Halála előtt egy iskolai házi feladatként fogalmazott versében még azt írta: "Fekete vagyok, és szép. Vajon milyen leszek, ha felnövök?"

A lány csak egy áldozat abban az egyre véresebb bandaháborúban, amely a legdurvább etnikai tisztogatásokra emlékeztet: a rivális latin és fekete bandák véres leszámolást folytatnak egymás ellen Los Angeles egyes negyedeiben a terület ellenőrzéséért.

Luxus és fegyvercsillogás

A Hollywood, a Sunset Boulevard és Malibu luxusvilláinak tőszomszédságában élő bandákat korábban leginkább a feketék alkották. Cheryl Greent azonban a hirhedt 204. utcai latin banda ölte meg.

Mara Salvatrucha, La Mirada Locos, Barrio van Nuys - néhány a legrettegettebbnek számító, Los Angelesben is működő latin bandák közül, amelyekhez most a 204. utcaiak is felzárkóztak. Ez utóbbi egyértelművé tette, hogy kislányokkal is kész leszámolni azért, hogy a fekete családok elhagyják az ellenőrzése alá tartozó negyedet.

A Harbor Gateway negyedben - ahol Cheryl Greent agyonlőtték - a feketék és a latinok megállapodtak, hogy a 206. utca közepén láthatatlan választóvonalat húznak, amelyet egyik közösség tagjai sem léphetnek át, különben könnyen az életükkel fizethetnek. Egy közeli piacról pedig - szintén informálisan - kitiltották a feketéket - írja a New York Times.

Etnikai tisztogatás

A rivális bandák szemet szemért harcot folytatnak egymással, az áldozatok sokszor ártatlan járókelők. Tavaly 269 ember halt meg Los Angelesben a leszámolásokban, a bandákhoz köthető bűnözés pedig 15,7 százalékkal nőtt, míg az egyéb bűncselekmények száma csökkent. "Amerika bandafővárosa" - így nevezte Los Angelest a határozott fellépést ígérő Antonio Villaraigosa polgármester.

A leszámolások és gyilkosságok körülményei több amerikai elemzőt is arra késztetnek, hogy ne egyszerűen bandaháborúként, hanem etnikai, faji konfliktusként kezeljék a történteket.

A mostani bandaháborút elsősorban a nyomor és a demográfiai változások együttes hatásának tulajdonítja az amerikai sajtó. Míg a feketék száma egyes negyedekben jelentősen csökken, az utóbbi évtizedekben, években betelepült, gyakran csak spanyolul tudó latinoké egyre nő. Ezzel egy időben a spanyol nyelvű bandák Amerika-szerte terjednek - írja az Observer.

Az angyalok a pokol tornácán

"Minden jel arra utal, hogy faji háború fog kirobbanni a városban" - figyelmeztetett Khalid Shah, a Stop the Violence nevű, erőszakellenes szervezet igazgatója. "Az etnikai feszültségek olyan gyakran bukkannak fel Los Angelesben, mint a Santa Ana szél" - írja a New York Times, a számtalan leszámolás mellett kiemelve az 1965-ös és a 1992-es zavargásokat.

Az 1992-es zavargások során lángokba borult a város, 55-en meghaltak, kétezren megsérültek, 12 ezer embert vettek őrizetbe. Az összecsapások azt követően törtek ki, hogy a csak fehérekből álló esküdtszék felmentett négy fehér rendőrt, akiket a fekete Rodney King összeverésével vádoltak. Egy évvel később két rendőrt mégis két év börtönre ítéltek.

"Ami most jön, tízszer nagyobb lesz, mint ami King után történt. Olyan méretű lesz, ami nem egy várost, hanem egy egész államot fog megbénítani" - vázolta apokaliptikus véleményét Khalid Shah a mostani bandaháborúk lehetséges következményeiről az Observerben.

Nem olvaszt az olvasztótégely

Az Egyesült Államok egyik nagy, nemzeti mítosza, hogy a bevándorlók - hátrahagyva származásukat - amerikaiakká válnak az olvasztótégelynek is nevezett integráció során. "Az olvasztótégelyről csak annyit, hogy nem létezik. Legalábbis New Yorkban és Amerika azon részein sem, amelyek New Yorkra hasonlítanak" - írta az etnikai feszültségekről szóló Beyond the Melting Pot című könyvében Nathan Glazer és Daniel Patrick Moynihan, már 1963-ban.

Azóta a latinok vagy spanyol ajkúak az Egyesült Államok legnagyobb létszámú kisebbségévé váltak, de a megelőzött feketékkel ellentétben politikai integrációjuk még nem történt meg - írta a Washington Post. Ennek oka - a lap szerint - az, hogy a latinok elsősorban származási országuk alapján azonosítják magukat mexikóinak, dominikainak, nem pedig latinoknak.

A latinoknak, spanyol ajkúaknak vagy hispánóknak nevezett közel 40 millió bevándorló kategorizálása az állami bürokráciának is okozott nehéz pillanatokat, a hivatalnokok megközelítése pedig szintén nem segítette a közösség integrációját. Néhány éve vita folyt arról, hogy a 2010-es népszámláson eltöröljék a "más egyéb rasszhoz tartozó" kategóriát, amelyhez a magukat fehérnek nem tartó spanyol nyelvűek előszeretettel sorolták magukat, mivel a népszámlálási kérdőíveken latin kategória nem létezik. Amikor tavaly elkészült az amerikai himnusz spanyol változata George Bush amerikai elnök azt mondta, a himnuszt "csak angolul kellene énekelni", és "a bevándorlóknak meg kell tanulniuk angolul".

A kisebbségi ügyek a mai napig "fekete-fehér" kérdésnek számítanak, így a spanyol nyelvű kisebbségek problémái - amelyeket a többség sokszor nyelvi és nem etnikai kérdéseknek tekint - ritkán jelennek meg a politikai napirenden. A bandák pedig maguk veszik kezükbe az ügyek elintézését. A Washington Post kommentárja szerint azonban a helyzet bizonyosan változni fog. A lap ilyen jelként értékeli, hogy Bush elnök 2004-es újraválasztásában fontos szerepe volt a latin-amerikai kisebbségeknek.

A változás azonban nem lesz konfliktusmentes. Felmérések szerint a fehér és fekete amerikaiak körében népszerű az az idegengyűlöletre utaló vélekedés, miszerint a többségében spanyol ajkú bevándorlók elveszik a munkahelyeket a helyiektől.

"Los Angeles mikrokozmosza annak, ami a jövőben más városokban történhet" - mondta Earl Ofari Hutchinson, a Los Angeles-i várospolitikai kerekasztal házigazdája a New York Timesnak. "Amikor látja az ember azt a feszültséget, amit itt tapasztalni a munkahelyeken, az iskolákban és már az etnikai indíttatású bűncselekményeknél" - tette hozzá -, "aggódni kezd, hogy mi lesz másutt?!"

Izsák Dániel