Meglógtak a terhesgyilkos orosz kommandósok

Egy csecsenföldi háborús bűnök miatt indított precedensértékű bírósági ügy körül robbant ki botrány Oroszországban. A per vádlottjai ugyanis - három orosz kommandós, akik parancsra ártatlan civileket öltek - megszöktek. A vádlottak könnyedén megléphettek, ugyanis óvadék ellenében szabadlábon védekezhettek, mozgásukat nem korlátozták.

Megszökött az a három orosz kommandós, akiket egy 2002-es csecsenföldi mészárlás elkövetésével vádolnak. Az orosz hadsereg katonai hírszerzésének (GRU) három tagja - Eduard Ulman százados, Alekszander Kalananszkij és Vlagyimir Vojevogyin - korábban beismerte, hogy lelőttek hat csecsent, köztük egy állapotos asszonyt, 2002 januárjában csecsenföld déli részén egy hegyi úton. Ennek ellenére ártatlannak vallották magukat azzal, hogy parancsra cselekedtek - írja a Guardian.

Ügyüket Oroszországban preceneds-értékűnek tekintik a csecsenföldi háborús bűnök elkövetőinek felelősségére vonása szempontjából. A vádlottak két bírósági meghallgatáson sem jelentek meg a közelmúltban, ezért elfogatási parancsot adtak ki ellenük. A múlt héten az ügyészek 18 és 23 év közötti börtönbüntetést kértek rájuk.

Az áldozatok hozzátartozóinak ügyvédje szerint ugyanakkor súlyos kérdések merültek fel a bíróság eljárásával kapcsolatban. Többszöri kérésük ellenére ugyanis elutasították azt, hogy vegyék őrizetbe a gyilkosságokkal vádolt kommandósokat. "Tartottunk tőle, hogy ez meg fog történni" - kommentálta Murat Muszajev a vádlottak szökését - "világos volt, hogy bűnösnek fogják őket nyilvánítani, és senki sem akar 20 évet ülni. Úgyhogy egyszerűen elmenekültek, mert mozgásukat semmilyen módon nem korlátozták". A brit lap szerint a szökés kellemetlen helyzetbe hozza a Kremlt is, amely arról igyekszik meggyőzni a kétkedőket, hogy komolyan felelősségre kívánja vonni a csecsenföldi háborús bűnök elkövetőit.

A GRU, egy Daj nevű csecsen falu közelében felállított ellenőrzőponton állomásozó kommandósai tévedésből nyitottak tüzet egy kisbuszra, amelyben civilek ültek. Egy csecsen hadurat hajszoló katonák feszültek voltak, ezért lőttek. Az incidensben eredetileg egy ember vesztette életét, többen megsérültek. Az egység vezetője a sebesültek ellátása után rádión bejelentkezett a parancsnokságra, hogy jelentse az esetet és további utasításokat kért. A bíróságon elhangzott beszámolók szerint azonban felettesei - feltehetően, hogy eltussolják az ügyet - az összes életben maradt civil agyonlövésére utasították Ulman századost.

Az áldozatok hozzátartozóinak ügyvédje szerint a katonák szökése is felér egy beismeréssel.