Nem lépett színpadra május 1-jén a lábadozó Castro

2007.05.01. 19:27

Fidel Castro kérésére Amerika-ellenes tüntetéssé vált a kubai fővárosban tartott május 1-jei parádé. A kilenc hónapja betegeskedő elnök a várakozások ellenére nem jelent meg az ünnepségen, az amerikai bioüzemanyag-gyártást ostorozó nyilatkozatát és a hivatalos jelszavakat mégis milliók visszhangozták a szigetországban.

A várakozásokra rácáfolva, egészségi állapotának látszólagos javulásra ellenére sem jelent a munka nemzetközi ünnepének hatalmas havannai nagygyűlésén Fidel Castro, Kuba kilenc hónapja betegeskedő elnöke, amire közel négy évtizede nem volt példa. A 80 éves politikus helyett öt évvel fiatalabb öccse és védelmi minisztere, a köztársasági elnöki tisztet ideiglenesen betöltő Raúl Castro nyitotta meg a félmilliós ünnepi nagygyűlést a Forradalom terén, de nem mondott beszédet. Salvador Valdés, a kubai szakszervezetek főtitkára kívánt gyors felépülést Castrónak az egész ország nevében.

A havannaival egyidejűleg szerte a szigetországban ünnepi nagygyűléseket tartottak, amelyekre a hatóságok 6-7 millió embert mozgósítottak. Castro még az ünnep előtt felszólította a kubaikat, hogy a parádét változtassák nagyszabású Amerika-ellenes tüntetéssé, s mivel a politikus a közelmúltban készült videofelvételeken, baráti külföldi államfőkkel találkozva már egészségesebbnek látszott, sokan találgatásokba bocsátkoztak arról, hogy a Kubában hagyományosan nagy ünnepnek számító Május 1. alkalmából a vezér talán diadalmasan visszatér a nyilvánosság elé.

A személyes jelenlét helyett azonban a kubai vezető megelégedett egy, az ünnep előestéjén közzétett nyilatkozattal, amelyben elítélte a bioüzemanyag gyártására vonatkozó amerikai terveket. "A munka ünnepe jó alkalom emlékeztetni a világ dolgozóit és minden szegényét arra, hogy az amerikai üzemanyag-szükségletek kielégítése a világ nyomorgó cukornáddolgozóinak munkáját igényli" - hangoztatta évfordulós elmélkedésében a kubai forradalom atyja, aki tavaly júliusban, egy súlyos bélműtét után vonult vissza a nyilvánosságtól.

Havannában a tömeg hitet tett a szocializmus eszméi mellett és ostorozta az amerikai "imperializmust". Az emberek kubai zászlókat, Fidel Castro-portrékat és az Egyesült Államok politikáját elítélő transzparenseket emeltek a magasba. Sokan a "Több szolidaritás, egység és erő, mint valaha", hivatalosnak tűnő jelszót viselték trikójukon. Az összegyűltek elítélték, hogy az Egyesült Államokban óvadék ellenében szabadlábra helyezték az amerikai bevándorlási törvények megsértése miatt bírósági tárgyalására váró Luis Posada Carriles kubai születésű antikommunista aktivistát, akit a havannai hatóságok azzal vádolnak, hogy 1976-ban felrobbantott egy utasszállító repülőgépet, 73 emberéletet kioltva.

Sokfelé látható volt a nagygyűlésen az Amerikában kémkedés miatt letartóztatott öt kubai titkos ügynöknek a portréja is. A demonstrálók szabadságot követeltek az ötöknek, akiket Castro-ellenes emigráns körökben veszélyes összeesküvőknek, Kubában viszont az országot antikommunista terroristáktól megóvó nemzeti hősöknek tartanak.

KAPCSOLÓDÓ CIKK