Elnézik a nagyhatalmak a sunyi bombákat

2007.05.25. 10:13

A fürtösbombák áldozatainak 98 százaléka civil, főként férfiak, de sok köztük a gyerek is - áll egy május közepén kiadott tanulmányban. A Human Rigths Watch és számos nemzetközi szervezet azért küzd, hogy betiltsák az ilyen típusú fegyverek használatát. Az erről szóló nemzetközi egyezményt 2008-ban szeretnék megkötni. A héten 70 ország képviselői tárgyalnak Peruban az ügyről az USA, Oroszország és Kína nélkül.

A fürtösbombák rendkívül pontatlan fegyverek, nagyon gyakran akkor gyilkolnak, amikor már vége a harcoknak, és ilyenkor egyáltalán nem tesznek különbséget katonai és civil célpontok között - figyelmeztet a Human Rigths Watch. A szervezet szerint szerint még a taposóaknáknál is veszélyesebb eszközökről van szó, amelyek egy-egy fegyveres konfliktust követően évtizedekig szedhetik áldozataikat. Ártatlan emberek - gyakran gyerekek - sokaságának életét oltják ki, és rengetegen veszítették el valamelyik végtagjukat emiatt.

Az egyenként több tucat, vagy akár több száz robbanótöltetet hordozó fürtös- vagy kazettáslövedékek (bombák, tüzérségi lövedékek, rakéták) akár focipálya nagyságú területen is szétszórják kisebb tölteteiket, amelyek közül sok nem robban fel azonnal. A hibaszázalék elérheti a 30-40 százalékot is a HRW szerint.

Ezek a fel nem robbant töltetek akár évekig, évtizedekig heverhetnek a földben. Ahhoz, hogy aktiválódjanak, - ellentétben a taposóaknákkal - még arra sincs szükség, hogy valaki rájuk lépjen vagy bolygassa őket. Egy apró szellő is elég lehet ahhoz, hogy működésbe lépjenek, és szétszórják, az akár 25 centiméteres páncélt is átszakító srapneljeiket. Az apró, szándékosan figyelemfelkeltő színű - amellyel az emberek figyelmét akarják felhvíni veszélyességükre - eszközök így valójában a gyerekekre a legveszélyesebbek, akik könnyen hihetik játéknak a fel nem robbant tölteteket.

440 millió töltet

Egy május közepén közzétett tanulmány szerint világszerte 440 millió apró töltetet szórtak szét különböző fegyveres konfliktusokban. A fegyverek áldozatainak 98 ázaléka olyan civil, aki az adott konfliktus végeztével visszatér a harcok miatt elhagyott otthonába, és ráakad egy-egy fel nem robbant töltetre. A Handicap Inernational tanulmánya szerint az emberek többnyire ismerős helyszíneken, mindennapi teendőik közepette válnak áldozattá. Többnyire férfiakról vagy fiúgyerekekről van szó, így az érintett térségekben élő családok fő pénzkeresőiket veszítik el, ami beláthatatlan következményekkel járhat a jövőben. Emberek százmilliónak az életére lesznek káros hatással az apró töltetek a következő évtizedekben - figyelmeztetnek.

Csak Izrael tavaly nyári, Hezbollah elleni háborújában 4 millió töltetet dobtak le Libanon déli részére, ezek közül, a becslések szerint minden negyedik nem robbant fel. Ezek a töltetek 2006 karácsonyáig 19 halálesetet és 161 sebesülést okoztak. Vietnamban a becslések szerint tízmilliós nagyságrendben szórt szét ilyen tölteteket az amerikai hadsereg annak idején. A fel nem robbant tölteket 2005-ben 36, tavaly 41 halálesetet okoztak - derül ki a clearpathinternational.org honlapján közzétett adatokból. Az áldozatok több mint egyharmada gyerek.

Nem kell azonban ilyen messzire menni, ha a fürtösbombák ártatlan áldozatairól van szó. A BBC egy 2000-es beszámolója szerint a koszovói háborúban ledobott ilyen bombáknak, a harcokat követően több civil áldozata volt mint a taposóaknáknak: több mint száz ártatlan ember halt meg a harcok befejezése utáni szűk egy évben.

Nem mindenki tiltaná

A fürtösbombákról ezen a héten több mint 70 ország küldöttsége tárgyal a perui Limában. A találkozót a Cluster Munition Coalition (CMC - fürtöslőszer-koalíció) szervezte, amely azon dolgozik, hogy 2008-ban nemzetközi szerződés szülessen a gyilkos eszközök használatának betiltásáról. Előzőleg februárban, Oslóban 46 ország állapodott meg a 2008-as tiltásról.

A megbeszéléseken számos, a veszélyes fegyvereket előállító ország is képviseltei magát - Nagy-Britannia, Franciaország és Németország -, ahogy a fegyverek átkát magukon viselő államok is - Libanon, Laosz, Kambodzsa vagy Afganisztán. Oroszország, Kína és az Egyesült Államok ugyanakkor továbbra is elutasítják a részvételt a fürtösbombák betiltását célzó tárgyalásokon, Japán pedig pénteken jelezte, nem szándékoznak megválni ezektől a fegyverektől, amelyekre - a védelmi miniszter szerint - önvédelmi célból van szükségük.

KAPCSOLÓDÓ CIKK