Évtizedek után újra tárgyalt Irán és az USA

Vágólapra másolva!
Tárgyalóasztalhoz ült hétfőn Bagdad amerikai és iráni nagykövete. A diplomáciai kapcsolatok 1979-es megszakadása óta nem volt példa ilyen szintű megbeszélésre a két ország képviselői között. A napirenden egyedül Irak problémája szerepelt, az iráni urándúsítás ezúttal nem került szóba. Hiába azonban a tárgyalások, a Newsweek szerint Irakban már titkos háború folyik a két fél között.
Vágólapra másolva!

Ryan Crocker, az USA bagdadi nagykövete sajtóértekezletén szakszerűnek, gyakorlatiasnak nevezte a hétfői négyórás megbeszélést Haszan Kazemi Komival, Irán bagdadi nagykövetével. Az Irakról szóló tárgyalás az iraki főváros erősen védett zöld zónájában, Núri al-Máliki iraki kormányfő hivatalában zajlott. Helyi idő szerint röviddel fél 11 előtt fogadta Máliki a két nagykövetet, Irakot a tanácskozáson Muvaffak ar-Rubai nemzetbiztonsági tanácsadó képviseli.

"Az irániak és magunk is felsoroltuk azokat az elveket, amelyek Irakkal kapcsolatos politikánkat vezérlik" közölte Crocker. Nagy általánosságban egyetértés volt köztük az Irakkal kapcsolatos politikát illetően, "főként egy demokratikus, magabiztos, stabil és föderális Irak támogatásában, amely kézben tartja saját biztonságát, és békében él szomszédaival" - mondta a nagykövet.

Crocker ugyanakkor szóba hozta, hogy Teheránnak fel kell hagynia az iraki milíciák fegyverzésével, pénzelésével és kiképzésével. "Tény, hogy sok, e csoportok által használt robbanószer és lőszer Iránból jön. Az irániak nem adtak erre egyenes választ" - tette hozzá. Szerinte Kazemi Komi csak annyit felelt, hogy Irán támogatja Irakot és Núri al-Máliki miniszterelnök kormányát. Az amerikai nagykövet jelezte, hogy az iráni fél javaslatot tett egy "háromoldalú biztonsági mechanizmus" létrehozására az Egyesült Államok, Irak és Irán részvételével. Crocker szerint ezt majd tanulmányozni kell Washingtonban.

Az iráni fél pozitívan nyilatkozott a megbeszélésekről. A nagykövet szerint a találkozó "őszinte és világos" volt. "Terítékre került és megvitattunk néhány problémát, s szerintem ez pozitív lépés volt... Politikai téren a két fél egyetértett a bagdadi kormány támogatásában és erősítésében, s ez egy másik pozitív pont" - mondta a Komi a teheráni televízióban. A diplomata kész tényként beszélt arról, hogy háromoldalú bizottságot állítanak fel az iraki biztonsági kérdések megvitatására, bár azt nem tudta megmondani, hogy mikor.

Csodát nem vártak

"Bagdad otthont ad az Egyesült Államok és Irán találkozójának, s remélem, hogy ez új kezdetet és egy fontos lépést jelent a térség számára" - mondta a tanácskozás kezdete előtt Máliki. "Remélem, hogy a találkozó eredménye kölcsönös megértés lesz, és újabbak követik majd a problémák megoldása érdekében - tette hozzá. "Azt akarjuk, hogy Irak mentes legyen minden nemzetközi erőtől, és ne váljon terrorszervezetek bázisává, ahonnan csapást mérhetnek szomszédaira. Irak nem lesz ugródeszka a szomszédos országokat érő fenyegetésekhez" - folytatta a miniszterelnök. "Cserébe hasonló magatartást várunk más államoktól is, különösen szomszédainktól. A többnemzetiségű erők jelenléte Irak területén saját biztonsági erőink alakulásától függ" - fejezte be.

Az amerikai-iráni diplomáciai kapcsolatok 1979-as megszakadása óta ez az első ilyen szintű megbeszélés a két ország képviselői között. Előzőleg május elején a két külügyminiszter, Condoleezza Rice és Manusehr Mottaki folytatott egymással rövid eszmecserét Sarm-es-Sejk egyiptomi üdülőhelyen. A BBC-nek adott interjúban az iraki külügyminiszter, Hosjar Zebari a hétfői tárgyalást fontos első lépésként írta le, ugyanakkor megjegyezte, hogy csodát azért nem vár.

Washington és Teherán megegyezett, hogy a bagdadi tanácskozáson Irak ügyére szorítkoznak, és nem lesz szó az iráni atomprogramról. A tárgyalás legfőbb témája az, mit tehet Washington és Teherán - együtt és külön-külön - az iraki felekezetközi erőszak megfékezéséért.

Teherán szerint az iraki biztonság helyreállításának elsődleges feltétele az amerikai erők távozása, Washington viszont azzal vádolja Iránt, hogy segíti a szélsőséges csoportokat Irakban - főként a síitákat - fegyverrel, pénzzel és kiképzéssel. Irán tagadja ezt, mire az Irakban állomásozó amerikai haderők általuk elkobzott, iráni gyártmányúnak ítélt rakétákat, aknákat és út menti elhelyezésre szánt robbanószerkezetet mutatnak be.

Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter hétfőn egy teheráni konferencián azt hangoztatta, hogy a Bagdadban kezdett iráni-amerikai megbeszélések "és a lehetséges további tárgyalások" akkor járhatnak sikerrel, ha az Egyesült Államok hajlandó változtatni politikáján, s elismeri, hogy iraki háborújával és más térségbeli ügyekben kudarcot vallott.

[origo] / MTI