Kokain rajzolta fel a térképre az afrikai narkóállamot

Rácsodálkozott a világ egy sokáig elfelejtett afrikai országra. A kutyát sem érdekelte Bissau Guinea, amikor diktatúra és polgárháború sújtotta. Most viszont, hogy onnan kapják a kokaint a londoni és madridi fiatalok, hirtelen felfedezte a nyugati világ. A kolumbiai drogkereskedők azonban hamarabb rájöttek, hogyan húzhatnak hasznot egy olyan államból, ahol nagyon sok a szegény, nagyon elharapódzott a korrupció és egyáltalán nincs börtön.

Furcsa csomagokra bukkantak helyi halászok Bissau Guinea partjainál még valamikor 2005-ben. A bálák a tenger felszínén himbálóztak, és valamilyen fehér por volt bennük, amelyhez hasonlóval a halászok még nem találkoztak. Hazavitték, és különböző célokra kezdték használni. Egyikük az ételeket ízesítette vele, míg más műtrágyaként alkalmazta, abban bízva, hogy hatására jobb lesz a termés.

A történetet a BBC idézte fel, és a beszámoló szerint egyik halász sem jött rá, hogy a por valójában mire is való. Kábítószer volt a csomagokban, egész pontosan kokain, amit ők addig nem ismertek. Valószínűleg azóta már egyre többen vannak a kis nyugat-afrikai országban, akik tisztában vannak vele, mi is ez a fehér anyag.

"Köszöntjük a narkóállamban"

Az ENSZ idén júniusban közzétett drogjelentése is felhívja a figyelmet rá, hogy ennek a szernek a csempészésében egyre nagyobb szerepet játszik a térség. A latin-amerikai - elsősorban kolumbiai, bolíviai és perui - drogkereskedők ugyanis Nyugat-Afrikán keresztül juttatják el a kokain nagy részét az európai piacra. Bár a térség több állama is érintett, kiemelkedik közülük Bissau Guinea.

A Time magazin riportere egyenesen úgy fogalmazott, hogy az ország akár azt a köszöntő szöveget is kiírhatná a külföldieknek, hogy "Köszöntjük a világ legújabb narkóállamában". Más beszámolók nem fogalmaznak ennyire sarkosan, de tény: minden adott ahhoz, hogy ez az ország a drogkereskedők paradicsoma legyen.

Az államszervezet alig működik, sok a korrupt tisztviselő és politikus, a helyieknek alig van pénzkereseti lehetőségük, a rendőrségnek pedig nemcsak autóra, hanem sokszor még üzemanyagra sincs pénze. De ami talán legjobban jellemzi a körülményeket, az az, hogy az országban nincs egyetlen börtön sem.

Diktatúrák és polgárháború

Nem csoda persze, hogy ilyen állapotok uralkodnak, az egykori portugál gyarmaton ugyanis az utóbbi harminc évben egymást követték a diktatórikus és/vagy alkalmatlan vezetők, akiket aztán rendszerint államcsínnyel buktattak meg, és közben még egy polgárháború is sújtotta a lakosságot. A mindössze 1,6 milliós népességű aprócska ország gondjai eddig nem igazán keltették fel a fejlett államok figyelmét, míg a kokainkereskedelem révén hirtelen a reflektorfénybe nem került.

Ideális fekvés

A Time szerint nagyjából három évvel ezelőtt kezdtek feltűnni a kolumbiai drogvállalkozók Bissau Guineában. Hivatalosan azt állították magukról, hogy halat, illetve kesudiót exportálnak, de valójában ipari mennyiségben szállították a kokaint. Számukra nemcsak az előbb már ismertetett körülmények miatt volt ideális hely az afrikai ország, hanem földrajzi okokból is.

A partvonal töredezett, a közelben pedig rengeteg - mintegy hetven - lakatlan sziget van. Így ha megérkeznek a drogot szállító repülők vagy hajók, egyszerűen csak ledobják a szállítmányt valamelyikre. A motorcsónakos csempészek ezeket összeszedik, majd vagy helyben kisebb adagokra osztják, és így juttatják be Európába, vagy pedig a nagyobb mennyiséget egyből hajóra rakják, amelyek meg sem állnak a portugál, illetve a spanyol partokig.