Vesztésre állnak finnugor kistestvéreink

2007.07.21. 8:12

Önfeledten merítkezett meg a finnugor népek kultúrájában Mordvinföldön csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz és Tarja Halonen finn elnök, valamint Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő. Pedig vidámságra semmi ok, a magyarok nyelvrokonai közül sokan vesztésre állnak a fennmaradásért folytatott küzdelemben. A kisebb népek - például a legközelebbi rokonaink közé tartozó manysik - az [origo] által megkérdezett nyelvész szerint 20-30 éven belül elfelejtik anyanyelvüket. Putyin elnök üdvözölte, hogy a nyugati nyelvrokonok tennének megmentésükért, de amikor felmerült, hogy az orosz állam is tehetne többet, csak elviccelte a kérdést.

Csütörtökön kezdődött és szombatig tart a finnugor fesztivál a mordvinföldi Szaranszkban. A fesztivál megnyitóján maga Vlagyimir Putyin orosz elnök is részt vett, aki a finn elnököt és a magyar kormányfőt meghívta az eseményre, de a világ harmadik finnugor nép által alkotott önálló államának, Észtországnak a vezetőjét nem. Az észtekkel a tallinni szovjet emlékmű áthelyezése miatt hűvös az orosz viszony.

Az MTI tudósításai szerint ez a közjáték nem zavarta meg a fesztivál megnyitóján megjelent állami vezetőket, Vlagyimir Putyin, Tarja Halonen és Gyurcsány Ferenc jó hangulatban ismerkedett a finnugor népek kultúrájával: itták a mordvin házisört, ették az észt fekete kenyeret, táncoltak hajdúkkal, és csiszolgatták a komi faesztergályos műveit.

Lenne mit csiszolni az orosz föderációban élő finnugor népek nem túl fényes helyzetén is. Összesen 13 él Oroszország területén, a nagyobbak, mint például a mordvin, az udmurt, a mari, a komi saját köztársasággal rendelkeznek az orosz föderáción belül, a kisebb nyelveknek jobb esetben autonóm körzet jut.

Veszélyeztetettek

Az 1993-ban megjelent Az orosz birodalom népeinek vörös könyve című, veszélyeztetett népeket felsoroló kiadványban a 13 finnugor nép közül nyolc szerepel. A karjalaiak, a hantik, a manysik, a számik, a lívek (ők ma már többségében Lettország területén élnek), a vepszék, a vótok, az inkerik ugyan csak kisebb hányadát (összesen körülbelül alig 200 ezer ember) képviselik a nyelvcsaládnak, ám pont ezért mindannyiuk veszélyeztetett, közel állnak a kihaláshoz, nyelvük, kultúrájuk elvesztéséhez. Sokuk ősi élőhelyeit kisajátították és beszennyezték a szovjet időkben, nemzeti kultúrájukat, nyelvoktatásukat elhanyagolták, anyanyelvük használatához vajmi kevés támogatást kaptak és kapnak az államtól, és mint a fesztiválon is kiderült: rokonaiknak ugyan vannak kezdeményezéseik, de az orosz állammal szemben túl nagy elvárásaik nem lehetnek.

Nem állnak jól a magyarok legközelebbi rokonai, a manysik sem. A Szibéria nyugati részén élő népcsoport mára elenyésző kisebbséggé vált az őseik által már Krisztus előtt 1000-ben is lakott hatalmas, az Ob és mellékfolyói mentén elterülő több mint félmillió négyzetkilométeres területen. 1989-re a manysik a térségben élő népességnek már csak 0,6, a - a magyarokkal és a manysikkal egyaránt a finnugor nyelvcsalád obi ugor csoportjába tartozó - hantik 1,8 százalékát tették ki. A rendszerváltást követően ugyanakkor gyarapodni kezdett a számuk: a 2002-es népszavazáskor már 11 ezer fölött járt a manysik és harmincezer közelében a hantik száma (a manysik 1989-ben kevesebben voltak tízezernél, a hantik pedig nem sokkal többen, mint 20 ezer a vörös könyvben idézett népszámlálási adatok szerint).

Manysi etnobiznisz

A népességszám növekedését a kutatók sem értik teljesen - mondta az [origo]-nak Székely Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Finnugor Tanszékének docense, aki etnobizniszt gyanít a háttérben. Az energiahordozókban gazdagabb északi területeken élő manysik ugyanis jó pénzt kapnak az olajtársaságoktól. Az "északi pótlék" a helyi keresetek kétszeresét is elérheti, támogatják őket tanulmányaikban is. Az energiahordozókban gazdag területeken kézzelfogható a gazdagság, mint egy olajsejkség, telente jégpalotákkal - mondta az [origo]-nak a nyelvész az Északi-sarkkörön fekvő Szalehard nevű településről, amelynek térségében a közlemúltban bukkantak kiterjedt olajmezőre. Szalehard, noha eredetileg egy hanti település helyén alapították a 16. században, jelenleg a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzet központja.

Székely Gábor azonban nem ide, hanem az Urál-hegység északkeleti lejtőire vezetett két alkalommal is nyelvészeti expedíciót az elmúlt két évben. Ott nincs olaj vagy gáz, és bár bányák működnek, a hagyományos életmódot követő manysiknak nem sok pluszjövedelem jut. Nagy szegénységben élnek - modta az [origo]-nak a kutató.

Az itteni manysik főként prémes állatokra vadásznak, cirbolyamagot, bogyókat gyűjtenek, ezt adják el, ebből tesznek szert némi jövedelemre. Szinte teljesen önnfenntartásra rendezkedtek be: maguk sütik a kenyerüket, maguk készítik ruházatukat. Hagyományos ruházatuk a mai ruhadarabokat is megszégyeníti: hiába vittek magukkal például modern bakancsokat a nyelvészek, azok túl hidegnek bizonyultak, de a helyiek rénszarvasbőrből varrott, újságpapírral kitömött lábbelije sokal jobban védte a lábukat télen. Közlekedésre motoros szánt használnak, amely mögé rénszarvasbőrt kötnek, erre halmozzák a csomagokat, gyakran ezen is utaznak.

Pusztuló vadászterület

A vadászó, gyűjtőgető életmód azonban egyre kevesebb embernek ad megélhetést. Sok például az orvvadász, akik miatt mind kevesebb vadat tudnak elejteni a manysik, de igazából az energiahordozók 1960-as évektől folyó nagyarányú kitermelése az, ami betett a hagyományos életformának. A vörös könyv szerint évente 20-25 ezer tonna olaj került a környezetbe a szivárgó csővezetékek és balesetek miatt, csak 1960-ban hatmillió hektár legelőterületet pusztítottak el, és 200 ezer hektár halban gazdag vízterület szennyeztek be.

A korábban a családonkénti évi 50 tonnát is elérő tokhalfogásnak alig tizede maradt, és a rénszarvascsordák is megtizedelődtek a környezetpusztítás miatt. A helyi őslakosok ugyanakkor a rendszerváltásig semmit sem láttak a kitermelt olaj után befolyó haszonból - állítja a könyv. Azóta léteznek különböző alapítványok. Székely Gábor szerint az általa megjárt területen is működik egy, amely az őslakosokat segíti, ám a pénzek különböző csatronákon elcsorognak.

Forrás: MTI
...de a munka javát a rokonokra hagyja

A manysik ugyan az elmúlt évezredekben jól alkalmazkodtak a mostoha természeti viszonyokhoz, a modern kori változások nem csak az említett okok miatt álítják őket kihívás elé. Az ipari tevékenység számos betelepülőt vonzott: mérnökök, geológusok, olajmunkások tömegei érkeztek a busás keresettel kecsegtető területre. Számuk hamar messze túlszárnyalta az őslakosokét, akik már nehezen igazodnak el a városokban a betelepült vagy betelepített lakosok között is.

Tanárok, iskolák, tankönyvek híján sokan közülük nem tanulják meg anyanyelvüket, a kutató szerint 20-30 év után már nem fognak tudni manysiul beszélni. Mások - főleg a hagyományos életmódot őrzők - ugyanakkor oroszul nem tudnak jól, nem értenek szót a hivatalokban. A hagyományos életmódot feladók közül sokaknak nincs szakképesítésük, ezért nagy a munkanélküliség, az alkoholizmus, magas az öngyikosok aránya körükben.

Bábeli nyelvhasználat

A mordvinföldi finnugor fesztiválon több, a kihalás felé sodródó kis finnugor népek nyelvének, kultúrájának megmentését célzó javaslat is elhangzott a magyar küldöttség részéről. Pusztai János szombathelyi nyelvészprofesszor közölte például, hogy a finnugor népek V. világkongresszusára - amelyet Hanti-Manyszijszkban, Hanti- és Manysiföld autonóm körzet fővárosában tartanak - időzítve monográfia készül az Oroszországban élő finnugor népekről saját nyelvükön, amelyet orosz, magyar, finn, észt és angol nyelvre is lefordítanának. Ezen kívül olyan anyanyelvi oktatási programokat is javasolt, amelyek értelmében az orosz ajkú többség is tanulhatna a kisebbségek nyelvén, vagy a finnugor nyelvek fejlődésének támogatását (hogy azok megfeleljenek az államnyelv követelményeinek), finnugor egyetemek hálózatát és az oroszországi finnugor egyetemek európai rendszerbe integrálását is felvetette a professzor.

Az orosz hozzáállásról és a kis nyelvek fennmaradásának lehetőségeiről sokat elárult Putyin elnök reagálása arra a javaslatra, amely a finnugor nyelvek hivatali ügyintézésben való használatát vetette fel. Putyin az MTI tudósítása szerint erre csak annyit mondott: nem akarja, hogy Oroszországban az EU-ban kialakult bábeli nyelvhasználat honosodjon meg.

KAPCSOLÓDÓ CIKK