Útnak indult a Phoenix Mars-szonda

Útnak indította szombaton az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA a Phoenix Mars-szondát, amely a vörös bolygó jegében mikroorganizmusokat, vagy azok nyomát fogja kutatni. Ha minden rendben történik, az űreszköz 679 millió kilométer megtétele után, 2008. május 25-én érkezik a Marshoz. Ha sikeres lesz a rendkívül nehéznek ígérkező leszállási manőver, a szonda három hónapot tölt a bolygón.

A költséges műszerek garmadájával felszerelt Phoenix szonda elsődleges feladata az lesz, hogy a vörös bolygó sarkvidékének fagyott talajából vett jégminták megolvasztásával vizet nyerjen, s azt vizsgálat alá vonva utánajárjon annak, hogy a marsi víz alkalmas-e, vagy alkalmas volt-e valamikor akár a legprimitívebb életformák hordozására

Jószerivel az ember még ki sem jutott a világűrbe, a hatvanas évek elején máris megkezdődött a bolygóközi tér űrszondás kutatása. Ennek keretében megkülönböztetett figyelmet fordítottak a Marsra, amelyre szombaton indult el az amerikai Phoenix leszálló egység.

Az elmúlt évtizedekben a két űrnagyhatalom az Egyesült Államok és a Szovjetunió (később Oroszország) egyaránt célba vette a vörös bolygót. Míg az amerikai vállalkozások kimenetele nagyjából felemásra sikeredett, addig az oroszok nem tudták meghódítani a Marsot.

A hatvanas években amerikai szondáknak sikerült először megközelíteniük bolygószomszédunkat, majd később néhány űreszközük Mars körüli pályára is állt. Az ezekről a szondákról érkezett fényképek nyomán vált egyértelművé: a Mars lakatlan, rideg bolygó.

A szovjetek a hetvenes évek elejére eljutottak addig, hogy Marsra szállással próbálkozzanak. Későbbiekben az oroszok még több kísérletet tettek a Mars bevételére, sőt a nyolcvanas évek végén a bolygó két aprócska holdja egyikének, a Phobosnak a meghódítására is, de próbálkozásaik rendre elbuktak. Legutóbb a vörös bolygó felé a kilencvenes évek második felében indított Marsz-96-os jelzésű szondájuk pedig már az indítás után felrobbant.

Az amerikaiakat is sok kudarc érte, de ők figyelemre méltó eredményeket is fel tudnak mutatni. A Mars űrszondás kutatásában átütő siker volt a Viking-1 és Viking-2 leszállása az égitestre 1976 nyarán. Ez a két amerikai szonda küldött először fényképeket közvetlenül a bolygó felszínéről, és a színes felvételek feltárták az emberiség előtt a Mars rozsdavörös, homokos, kövekkel, sziklákkal teleszórt táj képét és a marsi vidékre boruló rózsaszín égboltot. A két, immár Mars-állomásoknak tekinthető Viking emellett talajmintákat is vett és elemzett.

Az Európai Űrügynökség (ESA) is megpróbálkozott a Mars meghódításával. Mars Express keringő szondája ugyan rendben a bolygó körüli pályára állt, de a Beagle-2 nevű leszállóegységük 2003 karácsonyán eltűnt, és azóta sem tudni, hogy mi történt vele.