A dánok is a sarkvidék feletti fennhatóságra utaznak

Vasárnap elindult az Oden nevű dán jégtörő az Északi-sarkvidékre. A hajón utazó tudósok ugyanazt akarják bizonyítani, mint orosz kollégáik Szibéria esetében: a sarkvidéki tengerfenék tektonikailag Grönlandhoz tartozik, így területi igényeket támaszthatnak.

A dán kormány vasárnap kutatóhajót küldött az Északi-sarkvidékre, hogy az tudományos adatokat gyűjtsön a dán területi igények alátámasztására. Az Oden jégtörőhajó a kora reggeli órákban indult el az észak-norvégiai Tromso kikötőjéből az Arktisz irányában.

A következő négy hét folyamán 45 dán és svéd tudósnak az lesz a feladata, hogy szeizmográfiai mérésekkel bizonyítékokat találjon annak a koppenhágai felfogásnak az alátámasztására, amely szerint az Északi-sark kontinentális talapzata összeköttetésben van a Dániához tartozó Grönland szigetével. Ez esetben Koppenhága a tengerjogi konvenció értelmében jogot formálhat a pólusig terjedő területre.

A dán expedíciót már régóta tervbe vették, de a konkrét előkészületek csak egy hete indultak meg, miután orosz tudósok jó 4000 méterrel a tenger alatt kitűzték az orosz nemzeti lobogót az Északi-sark alatti talapzatra, jelképesen igényt támasztva az Arktisz alatti - kőolajban és földgázban gazdag - tengerfenékre.

Helge Sander dán kutatási, műszaki és tudományügyi miniszter provokációnak minősítette az orosz akciót. Dánia az orosz követeléssel szemben legkésőbb 2014-ig be akarja nyújtani saját adatait az ENSZ tengerjogi bizottságának.

Oroszország ugyancsak azon fáradozik, hogy kutatási eredményekkel támassza alá területi igényeit. Orosz tudósok megkezdték az észak-sarki Lomonoszov-hátság vizsgálatát - jelentette az ITAR-TASZSZ Murmanszkból. Egy videokamerákkal felszerelt víz alatti szondát bocsátottak le a tengerfenék vizsgálatára. Oroszország azt akarja bebizonyítani, hogy a tengerfenék a szibériai kontinentális talapzattal áll összeköttetésben.

Moszkva 2001 óta követeli az ENSZ-től annak elismerését, hogy az Arktisz kétharmada - az Északi-sarkkal együtt - orosz felségterület. További négy ország - Kanada, az Egyesült Államok, Dánia és Norvégia - szintén jogot formál az Arktisz egyes részeire. Egyelőre nincs kilátásban ENSZ-döntés a területi igényekre vonatkozóan. Oroszország legkésőbb 2010-ig vár döntést a világszervezettől saját igényét illetően.