Nem bírják Gül nélkül a török iszlamisták

Újra Abdullah Gül török külügyminisztert akarja államfőnek jelölni az iszlamista Igazság és Fejlődés Pártja. Gül idén tavasszal már volt elnökjelölt, ám a nyíltan vallásos politikus megválasztása ellen hatalmas utcai tiltakozásokat szerveztek, a róla szóló pralamenti szavazásokat bojkottálta az ellenzék. A politikai válság előre hozott választásokat eredményezett, amelyen megint csak az iszlamisták győztek.

Várhatóan újra államfőnek jelöli az előre hozott törökországi választáson győztes iszlamista Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) Abdullah Gült. A döntést kedden jelentik be. A politikust már májusban is jelölték államfőnek, ami komoly tiltakozásokat váltott ki Törökország-szerte a világi berendezkedés támogatói körében.

A 2003 óta külügyminiszterként dolgozó Gült pártja több alkalommal próbálta - sikertelenül - megválasztatni államfőnek áprilisban és májusban. A jelölését ellenző ellenzéki pártok ugyanis bojkottálták a szavazásokat, így esélye sem volt Gülnek, hogy megszerezze az első és második fordulóban a megválasztáshoz szükséges kétharmados többséget, de még a harmadik és negyedik fordulóban szükséges egyszerű többséget sem. A politikai válsághelyzet odáig fajult, hogy az utcákon tíz- és százezrek kezdték követelni a világi berendezkedés megóvását, és végül előre hozott választásokat kellett tartani. A választáson mérsékelt többséggel az AKP nyert.

A BBC szerint Gül több ellenzéki párt vezetésével is tanácskozott, hogy megszerezze támogatásukat. Az egyik jelentős ellenzéki erő, a Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) már hajlik arra, hogy ne bojkottálja a következő - augusztus 20-án esedékes - szavazást, a legjelentősebb ellenzéki erő, a Köztársasági Néppárt (CHP) ugyanakkor továbbra is ellenzi Gül jelöltségét. Ahhoz, hogy a második vagy a harmadik fordulóban megválasszák, a politikusnak legalább 276 szavazatot kell kapnia. A kormánypártnak jelenleg 341 képviselője van, így Gül jó eséllyel elnyerheti az államfői tisztséget.

Az ellenzék egy része és a világi berendezkedás hívei azonban továbbra is attól tartanak, hogy a vállaltan iszlám politikus államfővé választásával veszélybe kerül a török világi állam. Az egyik fő ellenérv vele szemben, hogy felesége fejkendőt hord. A fejekendőviselet különösen érzékeny téma a törököknél, a közhivatalokban és az egyetemeken egyenesen tilos hordani a kendőt.

A török köztársasági elnök posztja javarészt ceremoniális, ám vétójoggal rendelkezik, akár törvényekről, akár kinevezésekről van szó. Ahmed Necdet Sezer jelenlegi államfő számos alkalommal tört borsot a kormány orra alá különböző rendeletek és törvényjavaslatok elutasításával.