Netkávézókba húzódnak a japán hajléktalanok

2007.09.12. 14:29

Több mint ötezren vannak, a japán nagyvárosokban élnek, saját lakás híján internetkávézókban töltik az idejüket, és úgy hívják őket, netcafé-menekültek. Megjelenésüket mind többen tekintik a szegények és gazdagok közötti szakadék mélyülésének jeleként Japánban. Pedig nem ú jkeletű a jelenség - Japánban körülbelül 18 ezren élnek az utcákon, zömük a kilencvenes évekbeli gazdasági recesszió áldozata.

A japán nagyvárosokban az internet- és mangakávézók mindenütt megtalálhatók. Ezeken a helyeken azonban nem csak internetezni vagy olvasgatni lehet, hanem kényelmes kanapék, üdítőitalok várják azokat az ingázó dolgozókat, akik lekésték a hazafelé tartó elővárosi vonatot vagy a stresszből kikapcsolódásra vágyó üzletembereket. De nem csak ők látogatják a kávézókat - amelyek némelyikében enni, zuhanyozni is lehet. A japán egészségügyi tárca egy közelmúltban végzett felmérése szerint bármelyik éjszaka összesen több mint 60 ezer ember ül egész éjjel a gépek előtt. Nyolc százalékuk - körülbelül öt és fél ezer ember - szinte beköltözött az éjjel-nappal nyitva tartó helyekre.

Mint kiderült, ők egy héten legalább négy napot töltenek el a kávézókban. Kényelmesen elhelyezkednek a karfás hátradönthető székkel felszerelt kis boxokban a monitor előtt, és ott töltik az egész éjszakát. "Nap mint nap odamész. Nappalra találsz magadnak valami munkát, kifizetnek, és a kávézóban alszol. Amikor felkelsz, elölről kezded az egészet" - idézett az ABCNews egy férfit, aki egy ideig ilyen életet élt. "Nem tudod rendesen kinyújtani a lábad a boxban. Hallasz másokat. Nem tudsz rendesen pihenni."

Főképp munkanélküli vagy magukat alkalmi munkákból fenntartó, a 20-as vagy 50-es éveikben járó férfiak döntenek a klubok mellett, míg kisebb hányaduk elmérgesedett családi kapcsolataik elől menekül ide. Átlagos keresetükből, a körülbelül havi 113 ezer jenből (186 ezer forint) nem jut arra, hogy lakást béreljenek. Ötórányi internetezés egy ilyen klubban - étellel együtt - 3000 jenbe (körülbelül 5000 forint) kerül, egy tusolás 200 jen (330 forint) 30 percre, de van, ahol ingyenes.

Akik idáig jutnak, belekerülnek egy olyan körforgásba, amiből nagyon nehéz kitörni. "Ha nincs állandó lakhelyed, nem kapsz jól fizető munkát. Ha nem kapsz jól fizető munkát, nem lesz állandó lakhelyed" - idézi egyiküket az ABCNews. Az internetkávézók üzemeltetői azonban őket is ügyfeleknek tekintik. Az egyik tokiói netkávézó tulaja szerint náluk minden nap 15-en töltik az éjszakát. Egy férfi például fél éven keresztül minden éjjel ott volt.

A japán sajtót bejárta a netcafé-menekültekről szóló felmérés. A kormány mindinkább aggódik a jelenség miatt, tanácsadókat kívánnak küldeni közéjük, hogy megtanítsák őket, hogyan szerezzenek jobb munkahelyet és hogyan kezeljék jobban kasszájukat, hogy megengedhessék maguknak legalább az albérletet. Kétmillió dollárnak megfelelő jennel növelték meg az egészségügyi tárca költségvetését kimondottan ebből a célból.

A korábban maga is hajléktalan Cutomu Mabesi szerint azonban nem új keletű a probléma. Mint az ABCNews-nak elmondta, már évekkel ezelőtt sokan töltötték éjszakáikat a kávézókban vagy kapszulahotelekben. Szerinte némelyek valóban szükségből élnek így, míg mások azért, mert könnyebb nekik így: "Nem kell aggódniuk a havi bérleti díj miatt."

Mabesi szerint - aki ma már az M Crew nevű szociális vállalkozás vezetője - építőmunkásokat közvetítenek, olcsó éjszakai szállást biztosítanak - nem elsősorban a netcafé-menekültek jelentik problémát, hanem az a kormányzat becslései szerint körülbelül 18 ezer ember, akik valóban az utcán élnek. Ők egyre idősödnek, átlegéletkoruk jelenleg 58 év. Közülük sokan betegek, és nem kapnak munkát. A férfi szerint a kormányzatnak rájuk is milliókat kellene áldoznia.

Forrás: EPA
18 ezren az utcán élnek

Japánban a nagyvárosok parkjaiban megszokott látványnak számítanak a hajléáktalanok kék színű sátrai. Blogbeszámolók szerint a sátrak lakói szégyellik, hogy az utcán kell élniük, ezért építenek maguknak fából, kartonból, bambuszból és leggyakrabban kék színű nejlonlapokból (az egyik legolcsóbb mindenütt hozzférhető ilyen anyagból) sátrakat, apró dobozházakat. Jellemzően parkokban, felüljárók alatt állítják fel ezeket. Apró lakáskáikat hamar szét lehet szedni, így amikor a jelenséget megtűrő kormányzat felkéri őket arra, hogy egy-egy neves külföldi látogató érkezésekor költözzenek odébb, ne rontsák az összképet és Japán nemzetközi ázsióját, összepakolnak és készségesen odébállnak.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK