Félreértve érzi magát a kölni érsek

Vágólapra másolva!
Joachim Meisner bíboros, kölni érsek sajnálja, hogy félreértésekhez vezetett kijelentése az állítólag "elfajzott" kultúráról. Meisner a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című lapban megjelent cikkében úgy magyarázta kijelentését, hogy az istentől elrugaszkodott kultúrát akarta megbélyegezni szavaival.
Vágólapra másolva!

Az FAZ szerdai számában Meisner arról ír, hogy a művészet kapcsán használt "elfajzott" szó "a szövegösszefüggésből kiragadott idézet megrövidített formájában adott okot félreértésekre". Mondanivalójának lényegét tekintve "az elfajzott" fogalom lényegtelen. A bíboros pénteki prédikációjában azt fejtegette: "ott, ahol a kultúrát elválasztják a kultusztól, az istenimádástól, a kultusz rituálékba dermed, és a kultúra elfajzik. Elveszíti középpontját."

Kijelentései heves kritikát váltottak ki Németországban. A bírálók között volt Guido Westerwelle, a liberális FDP elnöke, Bernd Neumann kulturális államminiszter (CDU), Klaus Staeck, a berlin-brandenburgi művészeti akadémia elnöke, Ralph Giordano író.
Az "elfajzott művészet" (entartete Kunst) kifejezés német földön elválaszthatatlan a nácik propagandájától és uszításától. A nemzetiszocialista párt illetékesei 1937-ben nagy kiállítást rendeztek Münchenben az általuk lefoglalt és elkobzott 16 ezer modern - zömmel expresszionista és absztrakt - műalkotásból. A festmények, grafikák, szobrok egy részét megsemmisítették, más részüket külföldön értékesítették.

Az "elfajzott művészethez" sorolt alkotók közül sokan (így Paul Klee, Ernst Barlach, Max Ernst, George Grosz, Ernst Ludwig Kirchner) üldözést szenvedtek a náci uralom alatt, nem gyakorolhatták hivatásukat, és kiállításokon sem állíthatták ki műveiket. Rá egy évre került sor az "elfajzott zene" mottójú kiállításra, amelyen olyan komponisták zeneművei kerültek indexre, mint Arnold Schönberg, Kurt Weill, Paul Hindemith, Hanns Eisler.

A Frankfurter Allgemeine Zeitungnak írott cikkében a 73 éves Meisner azt taglalja, hogy az ember énjéből való kiforgatása az, "amikor elfelejti Istennel kapcsolatos önképét, és ezáltal Isten nélkülivé, sőt istentagadóvá válik, amint ezt a XX. századi európai történelemben a legszörnyűbb módon megtapasztaltuk".

Ebben az összefüggésben használta az érsek a nemzetiszocialisták által meggyalázott "elfajzás" fogalmát. Ezzel "a totalitárius kultúra ezen és minden más formájával szemben" állást foglalt úgy, hogy "saját szókészletével jelölte meg és leplezte le: kultusz és kultúra - istentiszteleti és társadalmi értelemben - kárt szenved, ha már nem az Isten áll a középpontban" - írta Meisner.