A NATO segíti Szerbiát kazettás bombái begyűjtésében

A NATO pontos adatokat közölt Szerbiával a koszovói háborúban (1999) ledobott kazettás bombáinak helyéről, hogy begyűjthetők legyenek e bombák szétszóródott, fel nem robbant részegységei - jelentette be kedden Belgrádban a szerb védelmi minisztérium.

1999. március 24. és június 9. között a NATO légi hadjáratot folytatott az akkori Jugoszlávia ellen, amelyet akkor (a később a hágai Nemzetközi Törvényszék fogházában elhunyt) Slobodan Milosevic elnök vezetett. Az volt a légi háború indoka, hogy a szövetség meg akarja védeni a koszovói albánokat az etnikai tisztogatást végző szerb hadseregtől és rendőrségtől.

Az épületeket, hidakat, stratégiai rendeltetésűnek minősített építményeket romboló precíziós bombákon kívül a NATO-erők több mint 2000 kazettás bombát is leszórtak. Ezek összesen 380 ezer olyan, szétszóródó részegységet tartalmaztak, amelyek vagy azonnal felrobbannak, vagy gyalogsági akna módjára lapulva veszélyeztetik az arra járókat. NATO-becslések szerint e részegységek mintegy öt-tíz százaléka nem robbant fel. Legalább hat ember vesztette életét Szerbiában a NATO légi hadjáratának vége óta a szerteszéjjel megbújó robbanószerkezetektől.

Szerbia februárban kért adatokat az észak-atlanti szövetségtől a ledobott kazettás bombákról. A szerb kormány ugyanis most egy norvég szervezet segítségével hatástalanítani akarja és be szeretné gyűjteni ezeket a szerkezeteket. Tekintettel a művelet nagy költségeire, nemzetközi segítségre is számít.