Elmérgesedett a török-amerikai viszony

Egyre kritikusabbá válik Törökország és az Egyesült Államok viszonya, a két NATO-tag a kurd és az örmény kérdésen is összeveszett. Bár az USA-nak szüksége van Törökország katonai támaszpontjaira, mégis népirtásnak nyilvánította az örmények elleni 1915-17-es mészárlásokat - ezzel a törökök egyik legérzékenyebb pontjára tapintottak. Törökország közben arra készül, hogy a kurd szeparatisták elleni küzdelemben észak-iraki terülekre is átcsapjon, egyes források szerint már lövések is eldördültek.

Hét vagy nyolc lövés dördült szombat éjszaka Észak-Irakban a török határ közelében, azon a környéken, ahol a feltételezések szerint a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű szeparatista csoport tagjai bujkálnak. A lövések a török tüzérségtől származtak - írja szemtanúkra hivatkozva az al-Dzsazíra hírtelevízió.

A PKK elleni támadás megfigyelők szerint a küszöbön állhat Törökországban, különösen múlt vasárnap óta, amikor az önállóságért harcoló kurd kisebbség radikális szervezete 13 török katonát ölt meg az iraki határ közelében. Az ankarai parlament válaszul a napokban valószínűleg felhatalmazza a török hadsereget a határon átnyúló akciókra, vagyis arra, hogy mérjen csapásokat a PKK észak-iraki bázisaira.

"Nehéz idők"

Egy határon átnyúló konfliktust a törékeny iraki egyensúlyt is féltő Egyesült Államok mindenáron szeretne megakadályozni, erre azonban egyre kevesebb esélye van, a két - fontos szövetséges - NATO-tagország viszonya ugyanis egyre jobban elmérgesedik. Condoleeza Rice amerikai külügyminiszter úgy fogalmazott: "nehéz időket él" a két ország egymás közötti kapcsolataiban - írja a BBC.

A konfliktus kezdete, hogy az amerikai képviselőház egyik bizottsága a közelmúltban a törökök legérzékenyebb potjára tapintott, amikor az örmény kérdéssel foglalkozott. Bár Törökország elismeri, hogy hogy az oszmán birodalom szétesésekor - 1915-17-ben - az örmények ellen vérengzéseket követtek el, tagadja, hogy népirtásról lenne szó. Az amerikai képviselőház külügyi bizottsága azonban néhány napja határozatban nevezte genocídiumnak a történteket. A döntést ellenezte a török-amerikai jó viszony megromlásától félve George W. Bush elnök.

A határozat hírére a vezető török politikusok felháborodásuknak adtak hangot, Ankarában és Isztambulban több száz fős tüntetések alakultak ki az amerikai külképviseletek előtt. Nem sokkal később Törökország hazahívta konzultációkra washingtoni nagykövetét. Kurszad Tüzmén török államminiszter lemondta tervezett washingtoni látogatását, a török hadsereg főparancsnoka pedig kijelentette: "Nem lesznek többé ugyanazok a török-amerikai kapcsolatok, ha az amerikai képviselőház külügyi bizottságának az örmény népirtásról szóló határozatát elfogadja a kongresszus."

Amerika tárgyalni próbál

Vasárnap két tekintélyes amerikai diplomata utazott Ankarába, hogy megpróbáljon enyhíteni a két NATO-szövetséges közötti feszültségen. Elemzők szerint az örmény népirtásról szóló határozat csaknem esélytelenné teszi, hogy az amerikaiaknak sikerüljön lebeszélni Törökországot a kurd szakadárok elleni tervezett akciókról. A Fehér Ház számára a két ország viszonyának romlása azért is gondot okozhat, mert az Irakot megszálló, valamint Afganisztánban állomásozó amerikai egységek utánpótlását a törökországi Incirlik légi bázison keresztül végzik.

A török-amerikai katonai kapcsolatok nagyon szorosak azóta, hogy Törökország 1952-ben belépett a NATO-ba. A két ország jelenleg is több katonai misszióban vesz részt, köztük Afganisztánban, és Törökország a fő bázisa az Irakot megszálló amerikai erők utánpótlásának.