Bush újabb milliárdokat költene háborúra

Újabb 42,3 milliárd dollárt kért a kongresszustól az iraki és az afganisztáni háború finanszírozására George Bush amerikai elnök, miután februárban már 141,7 milliárd dollárt kért a katonai műveletek finanszírozására az október 1-jén kezdődő pénzügyi évre. Amennyiben a törvényhozás elfogadná a kért összeget, 2001-től összesen több mint 757 milliárd dollárjába kerülne az Egyesült Államoknak a "terrorizmus elleni háború" finanszírozása.

A Pentagonnak szánt összegen kívül Bush 6,9 milliárd dollárt kért a külügyminisztérium számára diplomáciai célokra, valamint az iraki és afganisztáni fejlesztés támogatására. Az elnök további 106 millió dollárt kért a törvényhozástól, amelyből az Észak-Koreának szánt üzemanyagsegélyt finanszíroznák. Az Egyesült Államok az észak-koreai leszerelésről tartott hatoldalú tárgyalásokon tett ígéretet a segély folyósítására annak fejében, hogy a kelet-ázsiai ország lemond atomfegyver-programjáról. Képviselőházi illetékesek októberben közölték, hogy 2008-ig nem tárgyalják az új háborús költségvetési kérelmet, és össze kívánják azt kötni azt a csapatok kivonásának tervével. Nem zártak ki ugyanakkor egy átmeneti intézkedést a finanszírozás megoldására.

George Bush ugyanakkor sürgette Vlagyimir Putyint, hogy gyakoroljanak továbbra is nyomást Iránra. A telefonbeszélgetés során a két elnök megvitatta Vlagyimir Putyin múlt heti iráni látogatását és George Bush megismételte: "fontos továbbra is nyomást gyakorolni (Teheránra) az ENSZ közreműködésével, és ragaszkodni kell hozzá, hogy Irán ellenőrizhető módon függessze fel az urándúsítást" - közölte Gordon Johndroe fehér házi szóvivő. A két elnök között szemmel láthatóan nézetkülönbség van az iráni atomprogram kérdésében. Bush azt szeretné, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa újabb szankciókkal sújtaná Iránt, ami Vlagyimir Putyin ellenez. Az orosz elnök, aki a múlt héten Teheránban járt, közölte: nincs bizonyíték arra, hogy Irán atomfegyver megszerzésére törekszik, és ellenez minden katonai beavatkozást. Bush kitart amellett, hogy diplomáciai megoldást akar, de nem zárja ki a katonai fellépést sem, ha minden más kudarcba fullad.

Rice: Oroszország tartsa tiszteletben a demokratikus szabályokat

Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter a független demokratikus intézmények és a szabad sajtó tiszteletben tartására szólította fel Oroszországot. Az amerikai diplomácia vezetője közös érdekeken alapuló "XXI. századi partnerséget" szorgalmazott Oroszországgal az enyhülés - 1969-1976 - korabeli amerikai-szovjet viszonyról tartott washingtoni konferenciát megnyitva. Rice beszéde olyan pillanatban hangzott el, amikor Moszkva és Washington között erősödött a feszültség az iráni nukleáris dosszié, valamint a Kelet-Európába tervezett amerikai rakétavédelmi pajzs ügyében. "Lehetséges, hogy erős nézeteltérések vannak az Egyesült Államok és Oroszország között, de nem hagyjuk, hogy nézetkülönbségeink lerombolják azt a pozitív munkát, amelyet végezhetünk és amelyet együtt kell elvégeznünk" - mondta az amerikai külügyminiszter.