A kurdok is háborúval fenyegetik Törökországot

"Ha a török csapatok iraki kurd területre lépnek, az háborút jelent" - közölte Maszud Barzani, az észak-iraki kurd autonóm terület elnöke. Ankara azt mondja, a kurd szélsőségesek Észak-Irakból segítik a törökországi kurd gerillákat, és ezért akarja megfékezni a szinte szabadon működő PKK-t (Kurdisztáni Munkáspárt). A PKK már évtizedek óta szálka a török kormányzat szemében: a kurdok függetlenségi harcának az elmúlt negyedszázadban 37 ezer halálos áldozata volt.

Újabb éles nyilatkozattal sodródik fegyveres konfliktus felé Törökország a kurd függetlenségi törekvések miatt. Maszud Barzani, az észak-iraki kurd autonóm terület elnöke azt mondta, ha a török hadsereg bármilyen akciót hajt végre a határ iraki oldalán, azt hadüzenetként fogják majd fel. A török kormány azért fenyegetőzik az iraki beavatkozással, mert állításuk szerint a PKK (Kurdisztáni Munkáspárt) szabadon működhet, és segítheti a határ túloldalán élő, délkelet-törökországi kurdok fegyveres, függetlenségi küzdelmét.

A PKK - amely marxista-leninista mozgalomként indult - az 1970-es évek végén, 1984-ben kezdett fegyveres harcot a török kormány ellen, hogy megteremtse Törökországban a független kurd államot. Azóta több mint 37 ezren estek áldozatul a függetlenségi harcnak. A konfliktus az 1990-es évek közepén érte el a csúcspontját. Ekkor több ezer falvat romboltak le a kurdok lakta területeken, és több százezer kurd menekült török városokba.

Később a kurdok már csak autonómiát követeltek a török államtól. Mozgalmuk számára azonban nagy csapás volt, hogy 1999-ben letartóztatták vezérüket, Abdullah Öcalant. Nem sokkal ezt követően a PKK egyoldalú, ötéves tűzszünetet hirdetett. Többször is nevet változtattak, majd ismét felvették a PKK nevet. Végül az egykori szakadárok már csak annyit követeltek, hogy Ankara vonja be a kurdokat a politikai döntéshozatalba, adjon kulturális jogokat az ország 15 millió kurd lakosának és engedje el a PKK bebörtönzött tagjait.

Törökország azonban az Egyesült Államokhoz és az Európai Unió több tagjához hasonlóan terrorszervezetnek tartja a PKK-t, és nem hajlandó a szervezettel tárgyalni. A PKK ezért 2004-ben visszatért az erőszakhoz, amely egyre fokozódott az elmúlt két év során. Két, közelmúltban történt támadás során 13 török katonát, illetve 12 civilt öltek meg.

A török kormányzó párt, az AK ugyan szélesítette a kurdok jogait az Európai Unió nyomására, a PKK azonban továbbra is népszerű maradt Délkelet-Törökországban. Ankara szerint a PKK gyakorlatilag szabadon működik Észak-Irakban, a kurd területeken, kihasználva az országban uralkodó káoszt. Azzal vádolják az iraki kurdokat is, hogy független kurd államot akarnak török és iraki területekből. A török kormány szerint a PKK-nak több ezer katonája van az észak-iraki Candil-hegységben, és onnan látják el fegyverekkel a törökországi kurdokat is.