Bush is bírálja a pakisztáni elnököt

George Bush is bírálta a terrorizmus elleni háborúban legfőbb szövetségesének számító Pervez Musaraff tábornokot, amiért rendkívüli állapotot vezetett be Pakisztánban. Az amerikai elnök a választások megtartását várja a pakisztáni vezetéstől, és azt, hogy Musaraff vegye le az egyenruhát. Iszlamabad egyelőre nem enged beleszólást a belügyeibe, ami kínos lehet az USA-nak.

A rendkívüli állapotot kihírdető rendelete visszavonására szólította fel George Bush amerikai elnök Pervez Musaraff tábornokot, pakisztáni elnököt. Bush ezt három nappal az után mondta, hogy a terrorizmus elleni háborúban egyik legfontosabb szövetségesének számító Musaraff szombaton felfüggesztette az alkotmányt, majd kilátásba helyezte a parlamenti választások elhalasztását.

George Bush felszólította Musaraffot, hogy mondjon le a hadsereg főparancsnokságáról, és tartsák meg a januárra tervezett választásokat. Az elnök megbízta külügyminiszterét, Condoleezza Rice-t, hogy telefonon tájékoztassa Musaraffot az amerikaiak csalódottságáról.

Bush szerint a rendkívüli állapot bevezetése aláássa a demokráciát. "Elvárjuk, hogy tartsák meg a választásokat olyan hamar, ahogy lehet, és hogy az elnök levegye a katonai egyenruhát" - mondta Bush, de hangsúlyozta azt is, hogy a két ország továbbra is együttműködik a terrorizmus elleni harcban.

A pakisztáni kormány azonban visszautasította a nemzetközi bírálatokat. A külügyminisztérium szóvivője úgy nyilatkozott, hogy Pakisztán "megérti az ország számos barátjának elítélő nyilatkozatát", de mindenekelőtt belügyről van szó. A BBC washingtoni tudósítója szerint Musaraff figyelmen kívül hagyta az amerikaiak felszólítását, ami megalázó a Fehér Ház számára, hiszen az USA minden évben jelentős összegekkel támogatja Pakisztánt.

Eközben keddre összehívták a pakisztáni kormány ülését, amelyen a parlamenti választások megrendezésének menetrendjét tervezik megvitatni. A vezető kormánytisztviselők között, a jelek szerint nincs egyetértés arról, hogy mikor kellene megtartani a választást. Egyesek szerint egy évvel is elhalaszthatnák.

Musaraff kritikusai szerint a rendkívüli állapot bevezetése arra irányult, hogy megelőzzön egy legfelsőbb bírósági végzést, amely nagy valószínűséggel kimondta volna, hogy Musarraf múlt hónapban történt megválasztása nem volt törvényes.

Szombaton a legfelsőbb bíróság elnöke, és nyolc másik bíró visszautasította a rendkívüli állapot bevezetését. Ezt követően közölték velük: munkájukra nem tartanak igényt. A testületnek kell döntenie arról, Musarrafot jogszerűen választották-e újra államfőnek, miközben ő maradt a hadsereg főparancsnoka. A kormány új főbírót nevezett ki.